Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
370 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ Kutyák és sólymok A lovak mellett további háziállatok is tartoztak Batthyány Ádám udvarához, nevezetesen kutyák és sólymok. A vadászkutyák gondozása föltehetően Batthyány Ádám udvarában is az inasok feladata volt, mint ahogy az 1620-as években Bethlen Gábor erdélyi fejdelem is inasára, Kemény Jánosra bízta kedvenc vizsláját.719 720 Erre utal az, hogy az udvari összeírásokban a kutyák körüli alantasabb munkákat végző „pecér gyermeket” az inasok között sorolták föl. Az összeírások közül egyébként a prebendajegyzékek a kutyákat is említették, hiszen enni ők is kaptak. Rohoncon például 1635/1636-ban „az agaraknak és kopóknak adnak átaljában napjában cipó 34”.720 Mivel egy kutya napjában két cipót kapott, a kutyafalka ekkor 17 tagú lehetett. 1651 őszén ugyanis, amikor Batthyány Ádám többször is pár napra Szalónakra látogatott, a kíséretében levő kutyák számára, ha csak vacsorára érkeztek akkor egy-egy, ha pedig egész napra maradtak, akkor napjában két-két cipót számoltak el. Ami a kutyák fajtáját illeti, a szalónaki számadások a kopók és agarak mellett egy Tiger nevű kutyát is említettek,721 aki talán ugyanúgy vizsla lehetett, mint Bethlen Gábor hasonlóan Tigris nevű kedves kutyája, aki karszékében szeretett üldögélni.722 A kutyáknak azonban csak egy része élt az inasok környezetében, másik részüket a váron kívül tartották. 1639-ben Christoph kőműves (talán Christoph Mavelle)723 a rohonci majorban épített „az agarak szükségére való házat”.724 A kutyákkal szemben viszont a vadászsólymok és az azokat betanító és röptető madarászok nem tartózkodtak állandóan Batthyány Ádám udvarában. A madarászokat ugyanis a prebendajegyzékek nem az udvar, hanem a várak népe között említették, és ott sem mint állandóan jelenlévőt, hanem mint „intervenienst”, aki csak akkor kapott prebendát, „amikor madarász.”725 Nizancsics Péter például (akit az összeírások 1634 és 1636 között Madarász Péter néven emlegettek) rohonci házában lakott, amelyet - csakúgy mint mesterségét - apjától örökölte. „Mikor az török horvátországi 719KemÉNY: Önéletírás 36., 93. 720Rohonci prebendások összegzései, 1635. jún. 15.-1636. jún. 16.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 366. 721„Szalónaki várnál cipórul való exitus”, 1651. jún.-dec.: MOL P 1322. Udv. ell. n° 17. 722Kemény: Önéletírás 93. 723Koppány: Mesterek 187. 724„Az mennyi készpénz, bor, búza, és rozs etc. az rohonci vár épületinek szükségére ... erogáltatott legyen”, 1639. máj. 17.-1640. máj. 17.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 424. 725Ld. pl. Németújváron: PrebkvNú 1634.; Rohoncon: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1260., 1304-1305., 1324., 1339.; Szalónakon: „Szalónaki várnál cipórul való exitus”, 1651. jún.dec.: MOL P 1322. Udv. ell. n° 17.
