Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 371 Kosztaniczát és egyéb erős várakat vette az kereszténységtűi” - írta Batthyány Adámnak - „az én atyám is ... Magyarországra jött. Melyet mikor látott volna az néhai boldog emlékezetű Bottyáni Boldizsár, látván nemes leveleit és maga friss voltát, ... felküldte volt német avagy austriai országban madarászságot tanulni. Azt megtanulván ismég hazajött az úrhoz, és madarász szolgája volt őnagyságának”. Rohoncon kapott házhelyet, amelyet fia, Nizancsics Péter 1636-ig lakott, és madarászsága mellett „valahová kívántatott, levelekkel avagy egyéb dologért” is szolgálta urait.726 A kutyák és sólymok jelenléte arra utal, hogy Batthyány Ádám is szívesen vadászott, sőt a vadászat annyira természetes része volt az udvari életnek, hogy például naplójegyzeteiben alig találunk vadászatra vonatkozó bejegyzéseket. A kevés ilyen egyike például az 1648. április 11-re, nagyszombat ünnepére vonatkozó följegyzés, amikor az előző heti állandó „devotizálás” után azt jegyezte be: „voltam kinn sétálni, nyulászni”.727 Más források is beszámolnak azonban a gyakori vadászatokról. Gaspard Wilthem jezsuita atya például azt írta, hogy 1635. október végén Batthyány egyszer azért nem jött litániára, mert vadászattal töltötte az időt.728 1651-ben pedig a szalónaki kenyérosztó kasznár jegyezte föl számadásában, hogy „őnagysága reggel Rohoncrúl indult” Szalónakra „és az úton nyulazott”, méghozzá úgy, hogy a vadászatban két szomszédos nemesúr is résztvett. Batthyány saját tizenhat kutyája mellé telekesi Török István hat agarat és nyolc kopót, Kótai Sándor, Batthyány egykori asztalnoka pedig szintén hat agarat és két kopót hozott magával.729 A fentiek alapján valószínűleg lehet valami igazságmagva annak a németújvári szájhagyománynak, amely szerint a grófot, amint a városon végiglovagolt, mindig 10-12 kutyából álló falka kísérte, amelytől mindenki félt és menekült. Hogy azonban ezt az elbeszélést - csakúgy mint a gróf kutyájának egyházi temetéséről szólót valóban a népi emlékezet őrizte volna meg, az kétesnek látszik. Inkább annak magyarázatára keletkezhetett, hogy Batthyány Adámnak a németújvári ferences templom kriptájában található ónkoporsóját négy kutya tartja a hátán.730 Akárhogyan is volt, valószínű726Pálffy-Pandzic-Tobler: Kroaten 250-251. 727Itinerárium, 1648. ápr. 11. 728Wiltheim: Itinerarium 140. Vő. Steffen: Wiltheim 270.; Koltai: Wiltheim 651. 729„Szalónaki várnál cipórul való exitus”, 1651. jún.-dec.: MOL P 1322. Udv. ell. n° 17. 730Kametler: Adam Batthyány 140-141. - Az eltemetett kutya története a barátfalvai (Ollersdorf) templom egyik kutyát ábrázoló képéhez kapcsolódik. A történet szerint kedves kutyáját a gróf egy házilag akarta eltemetni, de mivel ehhez papot nem talált, a kutyatetemet egy gyermek holttestével cserélte ki. A csere csak akkor derült ki, amikor a szertartás végén az áldást adó pap csodálatos módon nem tudta leereszteni a kezét. A gróf állítólag vezeklésképpen építette a barátfalvi templomot, amelynek oltárára egy
