Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 315 ni ne merészeljenek, mely miatt ezideig ablakok s székek törettettenek”.381 Tíz évvel később Batthyány II. Ádám hasonlóképpen megparancsolta, hogy „a tisztaság inasinktul observáltassék [megtartassák], hogy ruházatink, és oly kárpitok, székek s eszközök és firhangok [függönyök] inasinktul mocskos kézzel vagy lábbal meg ne tisztátlanéttassanak”.382 Amúgy is az inasok feladata volt, hogy a belső szobák berendezésére és tisztaságára gondot viseljenek. Munkájukhoz tartozott a szobák söprése, füstölése, a kályha begyújtása, a dominusz ruháinak és tányérjának tisztítása, a reggeli mosdóvíz előkészítése, sőt a kutyák gondozása és az árnyékszék kiürítése is.383 Mivel az inasok fontos részei voltak az udvari reprezentációnak, Batthyány Ádám egységes ruhát készíttetett számukra. „Ezeknek őnagysága kész ruhát szokott adni, úgy mint dolmányokat, mentéket, nadrágokat és csizmákat - írta egy 1661-ben, Batthyány Ádám halála után két évvel, fia, Kristóf számára készült összeírás.384 1651-ben például nagyobb részt kék rásából, kisebb részben pedig szederjes csimazinból szabatott számukra dolmányt és mentét.385 Föltehetőleg az öreg inasoké volt a csimazin, a fiatalabbaké pedig az olcsóbb rása, ugyanis 1641-ben így volt.386 1 646-ban is kék volt az inasok mentéje, mivel Iványi Imre hopmester októberben arról tudósította Batthyány Ádámot, hogy azokat már „régen elkészétették volna, de semmi úttal kék zsinórt se itt Faerontnál [Fairont András rohonci kereskedő], se Csepregben az sokadalomban kéket nem találtak többet 171 rőtnél”.387 A nemes inasok átlagosan 3-4 évet szolgáltak az udvarban, de felük (52%) csak 1-2 évig, 29%-uk 3-5 évig maradt Batthyány Ádámnál,388 és csak a fönnmaradó 20%-uk szolgált öt évnél többet (é>. táblázat). Az igazán 381MURt 113-114. n° 4-6. 382MURt 136. n° 2. 383Vö. MURt 24. 384„[B. Kristóf] udvara népének, várainál lévő minden rendbéli szolgarendnek kicsintűl fogva nagyig mindennemő fizetések mennyi légyen”: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1350. 385, Az inasoknak mint szabattunk könteseket”, 1651. okt. 12.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1053. Ld. még. MOL P 1322. Föld. fám. n° 1055. és n° 1055/a. 386, Az mint felírtam az udvaram népét, úgy mint kontinue valókat és az kik házoknal laknak is, azoknak magán-magán mennyi lova és mennyi készpénz, és mennyi posztója járjon esztendeig”, 1641. szept. 24.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 549. 38'Iványi Imre levele B. Á.-nak, Rohonc, 1646. okt. 4.: MOL P 1314. n° 21135. Fairont Andrásról ld.: KOLTAI: Könyvtár n° 437. 388Takáts Sándor szerint „ha a gyermekek a háromévi apród- vagy inaskort kitöltötték, lovasifjakká nőttek” (Takáts: Régi idők 40.; vö. Varga J.: Szervitorok 14.). A három évi inaskodás azonban a B. udvar példája alapján - noha átlagban igaz - semmiképpen nem tekinthető rögzített szabálynak.
