Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
316 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ meglepő azonban az, hogy voltak, akik akár 14-15 évig is megmaradtak inasnak (Bagodi Ferenc, Högyészi Ádám).389 A legtöbb inas néhány év után befejezte udvari pályafutását - legalábbis Batthyány Ádámnál. A három évtized során neki szolgáló, összesen 148 inasból így tettek 108-an (73%). Legtöbbjük olyan tapasztalatokkal és presztízzsel tért haza, mint például Mirkóczi Péter, aki 1640 és 1643 között volt Batthyány Ádám inasa, de akkor „atyja érette küldött volna, minthogy öreg ember maga, ... bocsátaná el, az mint szokta Nagyságod maga körül forgolódó inasit elbocsátani, hadd dicsöködjék az atyja s pedig az ifjú az Nagyságod gráfiájával” - amint Francsics Péter udvari hadnagy írta.390 Az inasok kisebbik része más udvari szolgálatba lépett elő. Az említett 148-ból 24-en (16%) házi vagy continuus familiárisokká, 13-an (9%) étekfogókká léptek elő, hárman pedig deákként szolgálták tovább urukat.391 Az asztalnokok és étekfogók A familiárisok udvari iskolájának rangban következő szintje az „ifjak” között való szolgálat volt, akiket Batthyány Ádám udvarában - és más nyugat-magyarországi udvarokban is - inkább étekfogóknak (latinul dapifer392) neveztek.393 Ők az inasok többségével szemben már lóval szolgáltak, méghozzá kettővel, tehát szolgájuk is volt, és a többi familiárishoz hasonlóan konvenciót is kötöttek velük. Fizetésük eszerint két lóra 32 forint, valamint 7 rőf csimazin posztó volt.394 így tehát a familiárisokhoz hasonlóan harcoltak az udvari seregben (Szigeti János viceasztalnok 1654-ben a törökök elleni harcban vesztette életét), továbbá a postaszolgálatból és követjárásból is kivették a részüket. Számuk az 1630-as években 18-19 között mozgott, majd ez a szám folyamatosan emelkedett. Az 1640-es években általában 20-25, az 1650-es években pedig már 25-30 között volt a létszámuk.395 389BÁFF. 390Francsics Péter levele B. Á.-nak, Szalónak, 1643. aug. 4.: MOL P 1314. n° 15395.; PrebkvNú 1640-1642. 391A statisztika forrása: BÁFF. 392MKLSz III. 4-5. 393 A párhuzamos névhasználatra: „Az mint az udvarnépének és egyéb rendbelieknek az posztót kiadtuk, annak lajstroma”, 1634. nov. 10.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 344. Az iratban „étekfogók” a B. Á. által utólag ráírt külső címben ,Ifjak” szerepelnek. - Ld. még E. M. udvari rendtartásában: „étekfogó ifjak”, „ifjak, az kik étket fognak az úrnak” (MURt 83—84. n° 1/19. 29.). - Jakófi Ferenc 1635-ben „udvarbeli ifjúi renden lévő szolgái és étekfogói” közé ajánlotta unokaöccsét (Jakófi Ferenc levele B. Á.-nak, Murány, 1635. jan. 16.: MOL P 1314. n° 21223.). 394Konvkv I. 96-141.
