Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 285 nek őrzésére, tisztiben tökéletes igazsággal való eljárásra, kárunknak eltávoztatására, hasznunknak követésére” - parancsolta meg például Bethlen Gábor 1622/1623-ban.255 A XV. században Szentgyörgyi és Bazini Zsigmond familiárisai a várkápolnában, más főemberek és káptalani küldöttek előtt tettek esküt.256 A várkapitányi esküt a XVI. századi szokás szerint a vár kapujában, felemelt kézzel kellett elmondani.257 Németújváron, Batthyány idejében viszont a pattantyúsok „az kő asztalnál, tiszttartó uram és porkoláb uraimék előtt” tettek „juramentomot”.258 A várban több helyen is volt kő asztal, az 1634. évi leltár szerint például a konyha fölötti belső házban és az ebédlő palota melletti öreg házban.259 Iványi Imre udvarmester 1633 decemberében egy kőasztalt, egy íróasztalt és 24 széket vitetett be az egyik „botocskában”, hogy ott „módjával felcsináltassam”.260 Lehetséges, hogy valóban ezen asztalok egyike volt az eskütétel helye. Ha az esküszöveg nem is, más források elárulják, hogy a familiárisok szolgálatának legfontosabb része Batthyány Adám udvarában is az úr kíséretének biztosítása volt. A kíséret egyrészt társadalmi rangjának megfelelő fellépést és személyi biztonságot adott a dominusznak, másrészt pedig azt szolgálta, hogy mindig, bármely fölmerülő ügyben megfelelő emberek álljanak rendelkezésére. Éppen ezért a familiárisok legtöbbjének nem is volt állandó feladatköre, hanem esetről-esetre alkalmi megbízatásokat teljesítettek. Ebből következik, hogy egy főember familiáris akkor is fontos bizalmi embere lehetett urának, ha nem viselt semmilyen tisztséget (porkoláb, tiszttartó, hadnagy, udvarmester, lovászmester, konyhamester stb.).261 Ezt az is világosan jelzi, hogy sok familiárisnak volt akkora vagy akár nagyobb fizetése, mint az említett tisztviselőknek. A kor embere számára elképzelhetetlen volt, hogy egy főúr akár még saját kastélyában is szolgák serege nélkül közlekedjen. „Az fejedelemnél mennyivel több főemberek vannak, annyival könnyebben minden 255MURt 70. n° 5. 256 Ila Bálint: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása. Turul 41 (1927) 36-71.: 67. Vö. Draskóczy István: A tizenötödik század története. Bp. 2000. (Magyar Századok) 101. 2j7Szántó Imre: Dobó István. HK 1 (1973) 3-37.: 9. Vö. Varga J.: Szervitorok 32. 258Tapolcsány János levele B. Á.-nak, Németújvár, 1655. jún. 24.: MOL P 1314. n° 48465. 259InvNú 1634. 260Iványi Imre levele B. Á.-nak, Németújvár, 1633. dec. 2.: MOL P 1314. n° 21128. 261Szekfű Gyula írta a XII. századi királyi udvar ministereiről, hogy „a király bizalmát bírva körülötte vannak, anélkül, hogy valami hivatal viselnének, s épp ez teszi lehetségessé, hogy ad hoc kiküldetésekre .. .alkalmaztassanak” (Szekfö: Serviensek 16., 75.).
