Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom

286

,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’

dolgát végben viheti” - írta A fejedelmek serkentő órája című, magyarra is lefordított könyvében Antonio Guevara.262 Esterházy Miklós 1626-ban azt írta feleségének, Nyáry Krisztinának, aki csak ^éthárom lovas inassal” járt ki a kismartoni várból: „ha mikor kimentek, mind szekér, s mind lovas és gyalog is több lehet veletek, holott ezt magunk állapota is megkívánja”.263 1 650-ben II. Rákóczi Györgyről azt a rosszindulatú híresztelést terjesztették politikai ellenfelei, hogy túl kevesen kísérik, amikor gyulafehérvári palotájában lovait látogatja. „Értjük, Wesselényi [Ferenc] azt beszéli, harmadmagunkkal járunk istállónkban,” - írta a fejedelem öccsének, Zsigmondnak - „rossz kémei vannak: az ajtók be vannak az palotákon continue zárva, különben fel nem nyitják, mikor könyörgés után lovainkhoz megyünk dolgunktúl üresedve, akkor penig nem szokott két-három ember utánunk lenni.”264 Rimay János viszont kritikusan, az „udvari, nyalakodást hozó rossz élet” egyik jellemzőjeként említette, hogy „más elöl haladás, sokaktúl kísérés, / Oda álljon, hol nincs lélekben épülés”.265

A familiárisok szolgálata, azaz „udvarlása” tehát a nap szinte minden órájában tartott. „Mikorontan az palotában bemegyünk, avagy kimegyünk, főképen penig ebédhez avagy vacsorához, itten mellettünk levő uraim mind be- s mind kikésértessenek bennünket” - hagyta meg például Thurzó Imre.266 Az udvari uraimék természetesen utazásaira is elkísérték a dominuszt, akár egyszerű kilovaglásról, vadászatról, akár hosszabb útról volt szó. Ugyancsak Thurzó Imre írta elő, hogy „mulatósnak okáért mikor sétálni az mezőre kimegyünk, ki-ki lova hátán kövessen minket”.267 Esterházy Miklós az utazás rendjét is meghatározta: „szép móddal és jó rendben járjanak az úr szekere előtt, és senki imitt-amott se ne maradozzon, se elöl ne menjen, hanem együtt járjon az úrral”.268

Batthyány Ádámnak is számos följegyzése maradt arról, hogy különböző utazásai alkalmával kik jöjjenek vele, kik maradjanak otthon, kik utazzanak a szekereken vagy hintókon és kik lóháton.269 Az efféle kíséret néha

262Guevara 710. (III. könyv, 8. rész).

263E. M. levele Nyáry Krisztinának, 1626. márc. 27.: Merényi: Esterházy levelei 30.

264II. Rákóczi György levele Rákóczi Zsigmondnak, Gyulafehérvár, 1650. aug. 9.: Szilágyi: Rákóczy Zsigmond levelezése 439. - Az istállók a gyulafehérvári fejedelmi palota harmadik udvarán voltak: Szalárdi 301.

265Rimay: írásai 110.

266MURt 64. n° 6.

267MURt 63. n° 4.

268MURt 84. n° 1/27.

269Néhány példa: B. Á. utazásairól, kíséretéről, útiköltségéről szóló följegyzések, 1634- 1638: MOL P 1313. Memor. n° 1003.; „Az kik asszonnyal és az úrral az Dunán túl mennek”, 1625/1630: MOL P 1322. Föld. fám. n° 299.; „Az mennyed magammal leszek Bécs-