Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
284 ,Az JÓ ÉS HŰ szolgákat’ „amidőn szolgálatunkban vannak udvarunknál vagy mezőben, magunk után ne másoktúl, hanem hadnagy uramtúl függjenek és dependeáljanak”.249 Az udvari hadnagy Batthyány I. Ádám idejében is az udvar legmagasabb rangú tisztségviselője volt. Egy az 1634. évi németújvári prebendásjegyzék végére tett megjegyzés szerint például az iránt, hogy kinek hány szolgája van, „az hadnagytól vagy az úrtól őnagyságától kell végére menni”.250 Az úr távollétében ő volt az udvar otthon maradt részének irányítója. 1636- ban például, mikor Batthyány Ádám a regensburgi birodalmi gyűlésre készült, rohonci számtartójának meghagyta, hogy ha vendég érkezne a várhoz, ételt-italt akkor adjanak neki, „ha Franczicz [Péter] uram hagyja vagy kéret”.251 Az udvari familiárisok szolgálata Míg a konvenció a dominusz anyagi kötelességeit rögzítette a familiárissal szemben, Batthyány Ádám udvarából nem ismerünk olyan írást, amely a familiáris kötelességeit tartalmazta volna a dominusszal szemben, sőt azt sem tudjuk, hogy a familiárisok tettek-e egyáltalán esküt. Fönnmaradt ugyan egy iratcsomó amelybe Batthyány Ádám „hitező formákat” gyűjtött össze, ám az udvari familiárisoké nem volt közöttük.252 Az a tervezet pedig, amely azokat sorolta föl „az kiknek gróf Batthyáni Ádám uram őnagysága udvarában hiteseknek kell lenni”, szintén nem említette a familiárisokat, hanem csupán az udvar azon tagjait, akiknek az ételekhez és az úr biztonságához bármi közük volt: inasokat, asztalnokokat, étekfogókat, bortöltőket, pohárnokokat, csatlósokat, szakácsokat, deákokat és borbélyokat.253 Más korabeli iratokból tudható, hogy a familiárisok arra tettek hitet, hogy urukat, annak feleségét és gyerekeit híven szolgálják, neki engedelmesek lesznek, hasznát keresik és kárát távoztatják, ha ellenére valót látnak vagy hallanak, azt neki megjelentik, sőt szükség esetén életüket is adják érte.254 „Semmiféle szolga hit nélkül egy nap se legyen, hanem erős hittel kötelezzék az mi hűségünkre, életünk249MURt 133-135. 250PrebkvNú 1634. 251 MOL P 1322. Instr. n° 42. pp. 241-242. 252„Pattantyúsok hitező formája, porkoláboké, drabantoké, secretariosoké, sáfároké, bíráké, és egyéb rendbelieké”: MOL P 1336. 2. cs. Formulárék ff. 98-107. 253MURt 96-98. 254Varga J.: Szervitorok 32.
