Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 257 Ugyanilyen problémák akadtak Esterházy Miklósnál is, akinek el kellett rendelnie, hogy akik „az quartírokban künn lesznek. ... panaszt magokra ne hozzanak, hanem szép csendesen élvén ott, ... megelégedvén azzal az mit az szegény ember ád nekik a rendelés szerint, mert ha ki annál többre kényszeríti a szegénységet, szolgálatjában is tudják, és meg is büntetik.”73 Visszaélések azonban a büntetések ellenére is történtek. Batthyány Adámnak 1651. január 2-án össze kellett írnia, hogy „ki szolgái legyenek azok, akik többet vettenek az szegénysígen hogy sem tartoztanak volna”.74 A legtöbb gond, úgy látszik, a négy-öt lovú főuraimék szolgáival volt, akiknek valószínűleg kevesebb dolguk lehetett, és akiket uruk kevésbé ellenőrzött. Egy 1651-ben tett birtokigazgatási reformjavaslat készítői éppen ezért a Zrínyi testvérek példáját fölhozva azt javasolták, hogy legyen limitálva egy-egy familiáris szolgáinak száma: „Nagyságod az Dunán innéd főgenerális és Magyarországnak oltalma lévén, méltó és nem is lehet Nagyságod fő nemes és vitéz szolgák és rendek nélkül, ... de mind az vitézlő és udvari szolgáknak nem kevés aprólékos haszontalan lovászi és inasi vannak, kikre nem kevés költség megyen esztendő által, és azok, nem az fó'emberek nyomorgatják az szegény jobbágyokat. Némely uraimnak négy-öt lóra vagyon fizetések, gaz szolgarend van köztük, nem ellenségre valók az mikor kévántatik, hanem csak széna, abrak és élés vesztegetők. Zrénj [Miklós és Péter] uraimék őnagyságok és némely urak is személyre és szolgalórendre fizetnek alkalmas, fő, nemes és próbált személyeknek. Két avagy három lóra vagyon fizetések. Azok haszonra való személyeket tartanak, ahol és mikor kévantaték, az ellenséggel is szemben állanak. ... így Nagyságod jóakaratja kövötkezvén, mind Nagyságod jövedelme könnyebben és jobban fog következni, s mind az Nagyságod jobbágyinak fölépületire fog kövötkezni.”75 Ezt a javaslatot a jelek szerint Batthyány nem fogadta el, legalábbis az 1650-es évek udvari összeírásaiban nincsen érzékelhető nyoma annak, hogy a főuraimék szolgáinak száma csökkent volna. A Lapincs mellékén füvellő lovászok mindennapi életébe egy későbbi, Batthyány II. Ádám által 1691-ben kiadott utasítás enged bepillantást. Eszerint az udvari szolgák élére rendelt hadnagy „az alatta levő lovászságot kicsintűl fogvást nagyig mind regvei, mind pedig estve elölhivatván, Jézust kiáltsanak, és jó mód szerint strázsákat rendeljenek, és az mi udvari népünk 7iMURt 83. n° 1/21. Vö. Varga J.: Szervitorok 145-146. 74MOL P 1322. Föld. fám. n° 1018. Vö. Varga J.: Szervitorok 47. 75Memoriale pro renov. 1651. n° 27.
