Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
258 „Az JÓ ÉS HŰ SZOLGÄKAT’ lovaira szorgalmatosán figyelmezzenek”. A kártevések akkor is napirenden voltak, mert Batthyány II. Ádámnak külön meg kellett parancsolnia, hogy a lovászok ne járjanak a Lapincson túlra, tehát Stájerországba „lopni”, mivel „ennek előttö való lovászok hadnagya ellen ilyen panaszok is találtattanak, hogy maga a hadnagy szabadságot adott a lovászságnak a Lapincson túl való lopásra”.76 A kvártélyozás ráadásul katonai szempontból sem volt tökéletes megoldás, mivel a kvártélyba szétosztott lovas sereg szükség esetén csak nehezen volt mozgósítható. Batthyány Ádám emiatt 1633-ban azt tervezte, hogy a kvártélyozás helyett egy helyen - valószínűleg a németújvári hostátban - építtet föl istállókat, és oda szállásolja udvari seregét. „Mivel ennekutána az udvarunk népe lovait, se szolgájokat az falukra quártélban nem rendelőnk, hanem az kívántatik, hogy mindenik sáfárság annyira való istállókat csináltasson az hostátban, valamennyi [amennyi] ló volt az elmúlt télen mindenik sáfárságban. Ha penig meg nem csinálják, kételen leszek reája, hogy ismég reája szállatom őket” - írta Farkas János németújvári tiszttartónak/7 Úgy látszik azonban, hogy a kezdő birtokos eme elképzelése megvalósíthatatlanпак bizonyult. Egy 1640 körül készült összeírás szerint ugyan a földesúrnak voltak istállói a németújvári hostátban,78 ezek azonban nem lehettek elégségesek, mert a fönnmaradt számos kvártélyjegyzék79 és tiszttartói utasítás azt tanúsítja, hogy továbbra is kénytelen volt a falvakra szállatni udvari embereit. Konvenció és fizetés A familiárisok, sőt a földesúri família minden rangosabb tagjának szolgálata a dominusszal való kölcsönös megegyezéssel és az eskütétellel kezdődött. A megegyezést gyakran már a középkorban is írásban rögzítették,80 az újkorban pedig ez teljesen általánossá vált. A konvenció formulaszerűen rögzítette a szolgálat kezdetének időpontját, valamint a familiáris fizetését, például a következőképpen: „Kéri Pál. Anno 1633. die 6. februarii kezdetik esztendeje, lészen öt lovára fizetése, mindenik lovára tizenhat magyar forint, ruhájára hét rőf 76MURt 226. ‘7,Memoriale Farkas Jánosnak”, 1633.”: MOL P 1322. Instr. n° 28.; Inkv p. 189. ‘8MOL P 1322. Urb., Kisebb összeírások n° 83. 791654-től B. Á. haláláig például a következő kvártélylisták maradtak fönn: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1206-1207., 1211., 1213-1214., 1225., 1239-1240., 1241a, 1243-1244., 1249., 1292., 1298., 1314-1316. 80Bónis: Hűbériség 169-170.
