Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 241 azon kívöl is jól tudja Kegyelmed. ... Ezekben az rendekben szorgalmatos legyen, s jó gondviselése legyen Kegyelmednek.” Az utasítás további pontjai tehát a háborús állapotoknak megfelelően főként biztonsági intézkedésekről szólnak: a kapuk őrzéséről, a rabok kezeléséről és „bolond” hírekről. Hasonló tartalmú instrukciókat kaptak ugyanakkor a németújvári, rohonci és szalónaki porkolábok is. Csupán az utolsó bekezdés tért vissza ismét az udvari élet rendjére: „az ifjakat is, kik itt maradnak, jó disciplinában tartson]!], s az állapatokra is szorgalmatos gondviselése és vigyázása legyen, az atyámfia és gyermekek köröl s egyéb állapatinkra is, az melyről nem szökség tanítás, mivel anélkölis adott Isten arra való elmét, miben mindet disponáljon Kegyelmednek az mi állapatonkhoz képest”.6 Az udvar íratlan rendjéről további források is tanúskodnak. Amikor például Batthyány Adám (valószínűleg 1646-ban) a pozsonyi országgyűlésre készült, ugyancsak azzal búcsúzott Jobbágyi Dániel rohonc-szalónaki tiszttartótól, hogy „az uraimék s az ifjak, akik itt maradnak már tudják az rendet, nem szükség arról sokat írnunk.”7 Iványi Imre hopmester pedig Rohoncról arról tudósította a pozsonyi országgyűlésen tartózkodó urát, hogy „mi, az kiket Nagyságod itt parancsolt lennünk, mind megvagyunk, az szerént is járunk el hivatalunkban, az mint Nagyságod nekünk megparancsolta, mindenik tudja az ő hivatalát, s abba jár el”.8 Az írott rendtartás hiánya tehát korántsem azt jelentette, hogy az udvar társadalmának és életének ne lett volna szigorú hagyományos rendje. Éppen ellenkezőleg: az udvari rendről éppen a hagyomány szilárdsága és szigorúsága miatt „nem volt szükség tanítás”, és maradhatott íratlan Batthyány Adám idejében. Mindazonáltal az udvari rend nem állt messze attól, hogy írásba foglalják. Fönnmaradt például Batthyány Ádámnak egy 1640-ben készített rövid, vázlatszerű följegyzése, amelyben inasai számára fogalmazott meg szabályokat nyolc rövid sorban.9 Elképzelhető, hogy ez egy - fönn nem maradt - rendtartás vázlatának készült, de az is lehet, hogy a följegyzés tartalmát Batthyány Adám csak szóban közölte inasaival vagy azok elöljárójával, a hopmesterrel. Az efféle nyilvános utasítások kihirdetésének rendes módja ugyanis a korabeli Magyarországon akkor is az élőszó volt, ha az utasítást 6„Az kik az atyámfia s gyermekim mellett maradnak”, 1634. aug. 26.: MOL P 1322. Instr. n° 170. 7„Memoriale Jobbágyi Dánielnek”: MOL P 1322. Instr. n° 401. 8Iványi Imre levele B. Á.-nak, Rohonc, 1646. okt. 4.: MOL P 1314. n° 21135. 9MURt 95.
