Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
194 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ resni azokat, az hol az grófságról való levél és más sok levelek vannak, abban az fiókban vannak, az ki legöregebb, és legalól van.”297 Egy másik utasításában már egyenesen a tárházba küldte valamelyik familiárisát: ,,[a levelek] az tárházban, és az asztalos sraibtisben vannak, és ottan vannak, az az mikor az asztal fölött való sraibtist felnyitják, tehát az minemő az alsó renden való három fióka van legalól, tehát az középsőben találni fel azokat az leveleket, és valami levelek abban vannak, mind el kell hozni őket, de szépen és jó módjával be kell csinálni, hogy meg ne törődjenek, és el se vesszen semmi közölök.”298 A tárházak mellett, a felső vár nyugati sarkán, a ciszterna mellett állt a „régi bibliotéka ház”, amelyet valószínűleg még a könyvgyűjtő Batthyány Boldizsár építtetett vagy alakíttatott át erre a célra. Az 1630-as években már használaton kívül állt. Üres polcai még megvoltak, de akkoriban már kőművesek vagy trombitások laktak benne.299 A felső vár másik oldalán Németújvár legmagasabb épületrésze, az órás és harangos torony állt, amelynek 1646. évi fölújításáról már volt szó. Hozzá csatlakozott kelet felől a nagyméretű gótikus várkápolna és a fölötte levő azonos méretű terem. A kettőt egy külső csigalépcső kötötte össze az északi oldalon, amely még a XX. század elején is állt.300 A kápolna használatáról a Batthyány Ádám idejéből származó források sajnos nem szólnak. Sem akkori berendezése, sem az arról készült leltárak nem maradtak fönn. Könnyen lehet, hogy használaton kívül volt, mert az 1630-as években az alsó várban rendeztek be egy „új kápolnát”.301 Rohonc, a „mulatságra épített kastély” Batthyány Ádám másik főrezidenciája, a rohonci várkastély a Kőszegihegység déli lábánál, Rohonc mezőváros közepén, az azonos nevű patak partján állt. A környék jó szőlőtermő terület, a város pedig (Sopron és Kőszeg után) Nyugat-Magyarország harmadik legnagyobb bortermelő települése volt, ahol - a Bél Mátyás által 1733-ban szerkesztett országleírás szerint - „a kőszegiekénél kissé silányabb, de a szombathelyinéi jobb bor terem”. A vár ugyanekkor „fényűző és a hercegek igényeit is kielégítő tartózkodási hely” 297„Orgoványi Jánosnak adott memorialém soproni gyűlésről”, 1635. jan. 12.: MOL P 1322. Lelt. 113. cs. f. 48. 298„Memoriale”, é. n.: MOL P 1322. Instr. n° 432. 299Koltai: Könyvtár 95-98. 300Könyöki: Örökség 187-188., 121.3. rajz; Hajszányi: Güssing 67. 301,Az németújvári várban aminemő és mennyi lakatjártó munka kívántatik” (ajtók jegyzéke), 1636/37: MOL P 1322. Épít. f. 59.
