Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
AZ UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 195 38. kép: A rohonci vár északkeletről. Johannes Ledentu tollrajza, 1639. A várat már a keleti szárny fölépülte után, de még a kápolna átépítése előtt ábrázolja, annak eredeti, gótikus szentélyzáródásával. (ÖNB Ms. Cod. 8622. n° 65.; másolata: ÖNB Ms. Cod. 8623. n° 50.) volt. „Levegője igen egészséges, falait óriási sáncárok és egy figyelemreméltó torony erősíti.”302 Rohoncnak a középkorban két vára is volt. Az egyik a várostól északra induló Faludi-völgy fölötti meredek magaslaton állt („Ödes Schloss”), és az 1270-es évektől váltotta föl Velemet a Kőszegiek birtokközpontjaként, de a XVI. században már csak romjai voltak láthatók.303 A másik rohonci vár - amelynek helyén a XIII. században a Ják nemzetség udvarháza állt - a város területén feküdt.304 Amikor a XVI. század közepén Rohonc és Szalónak Batthyány I. Ferencé lett, már ez volt a kettős uradalom rohonci központja. A XVI. század közepén a vár magja és meghatározó eleme az a torony lehetett, amely a későbbi épület déli szárnyán feküdt, az öreg palota fölött. A vár „legrégebbi része a déli oldal; ezt egykor torony koronázta, amelynek feljárata még ma is észrevehető” - írta 1935-ben a német műemléki topog302Bél: Vas vármegye 446., 451. - A leírás a Magyar Kancelláriától Bél Mátyásnak 1733. máj. 28-án megküldött kiegészítő megjegyzésekből származik: Bél Mátyás levelezése 295., n° 486. Vö. Zimányi: Rohonc-Szalónak 8. 303Ratz: Rechnitz 4.; Marosi: Burgen 161.; ÖKt XL. 405. 304„castellum infra illud castrum Rohoncz”: Ratz: Rechnitz 4.; Loibersbeck: Rechnitz Nr. 15. 5.; Koppány: Középkori kastélyok 203.
