Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
168 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ 32. kép: A németújvári vár dél felől, Szentmiklós falu határából nézve. Johannes Ledentu tollrajza, 1639. A képen a várból főként a felső vár déli szárnya látszik, amely a tárházakat rejtette. Az órás torony a képen még reneszánsz toronysisakkal látható, annak 1646. évi átépítése előtt. A vár alatt, jobbra a középkori eredetű Szent Jakab templom áll. (ÖNB Ms. Cod. 8622. n° 65.) emeltette 1571-ben.168 Az írott források által említett építkezéseket azonban nem mindig lehet azonosítani a megmaradt épületrészekkel. A legjelentősebb építkezések Batthyány Ádám kisgyerekkorában, az 1610-es években folytak. 1610 és 1611 között újjáépítették a felső várbeli kápolnát és a fölötte levő termet, majd 1615-ig elkészült az alsó vár keleti és nyugati szárnya, ágyúraktárral (pattantyúsház) és a Batthyány család lakószobáival, majd 1619-ben, föltehetően a grazi Johann Walter tervei szerint megkezdték a külső várkapu fölé nyúló, reprezentatív északi szárny építését, amely az 1621. háborús évre talán kész is lett.169 A család valószínűleg ekkor költözött ezekbe az új épületszárnyakba, a felső vár szobái pedig megmaradtak a tárházaknak. 168Hajszányi: Güssing 62 szerint В. I. Ferenc. Ld. még: Dehio-Burgenland 118-119. 169Koppány: Batthyány Ferenc 93-95.
