Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE

169

„Itten is feleset akarunk építeni”

Apjához hasonlóan Batthyány Ádám is szenvedélyes építkező volt. Már tizenhét éves korában szívesen foglalkozott ilyesmivel. „Vagyon immár három heti, hogy itt vagyok Szigetben, mind hogy mostan építem újonnan a kaput, az palánkot, annakokáért nem érkezem mostan, hogy Kegyelmedhez fölmenjek” - írta anyjának 1627-ben Szécsiszigetről.1'0 Amikor az 1630-as évek elején átvette apjától örökölt birtokainak irányítását, hamarosan építkezésekbe kezdett, amelyeket három évtizeden keresztül, egészen 1659. évi haláláig újabbak és újabbak követtek. Nemcsak saját várait és kastélyait bővíttette és korszerűsítette, hanem építtetett templomot, kolostort, kápolnát, malmot, majorépületet, istállót, présházat, pincét, kocsmát, fürdőházat, városfalat, bástyát, tömlöcöt, laktanyát, egyszóval mindent, amire csak uradalmaiban szükség volt. Csakúgy, mint apja és más nyugat-magyarországi arisztokraták, ezeken az építkezéseken ő is többnyire a birtokaival szomszédos stájer- és magyarországi városok (Regede/Radkersburg, Dobronak/ Hartberg, Kőszeg/Güns) mesterembereit foglalkoztatta, az igényesebb, reprezentatívabb munkák tervezéséhez és irányításhoz pedig bécsi és északitáliai mestereket fogadott.170 171

A magyar arisztokrácia azon meghatározó, Esterházy Miklós majd Pálffy Pál nádorok vezette csoportja, amelynek Batthyány Ádám az évek során egyre fontosabb tagjává vált, a művészeti mecenatúra terén azonos módon gondolkozott, mint osztrák és cseh főrendű társai.

E csoport tagjai voltak Magyarországon a barokk művészet első megrendelői, méghozzá elsősorban az építészet terén, hiszen a művészeti ágak közül szemükben is ez számított a legfőbb reprezentációs eszköznek. Esterházy költségén épült föl 1629-től az első magyarországi barokk épület, a nagyszombati jezsuita templom.172 Művészeti kérdésekben azonban talán Esterházynál is nagyobb hatással volt Batthyány Ádámra Pálffy Pál. Egyrészt ugyanis ő volt a kor egyetlen magyar arisztokratája, aki idejének jelentős részét nem Magyarországon, hanem bécsi palotájában töltötte. Másrészt pozsonyi várnagyként és a Magyar Kamara prefektusaként (1625-1646) Pálffy irányította a pozsonyi királyi vár 1635 és 1646 között végbevitt nagyszabású, barokk

170B. Á. levele P. É.-nak, Szécsisziget, 1627. okt. 14.: MOL P 1314. n° 2343.

171B. Á.. építkezéseiről: Koltai: Portré 401-408 (további irodalommal).

172Vö. Garas: Olasz mesterek 209-210.; Fidler Petr. К architekture stredoevropského seicenta. Ars 1994/2. 135-156.; Báthory Orsolya: Dobronoki György S. J. latin nyelvű diáriuma. In: Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargittay Emil, Piliscsaba 2001. (Pázmány Irodalmi Műhely, Tanulmányok 2), 372-394.: 387-390.