Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 165 rajzú, sarokbástyás várkastélyai városuk központjában, közvetlenül a város főtere inellett helyezkedtek el, Németújvár és Gereben pedig szabálytalan alaprajzú hegyi várak voltak, amelyeket a terepviszonyok elválasztottak a szomszédos városoktól. Ugyanez érvényes az 1636-ban Batthyány Adám birtokába került, szalónaki várra is. Mindegyik állt már a középkorban is, mert teljesen új kastélyt kevés magyar főúr építtetett magának a XVI -XVII. századi Magyarországon, és méreteikben azok sem voltak jelentősek. Még a legnagyobb építkezések is csak korábbi épületek kibővítését és átalakítását célozták meg. A „zöldmezős” barokk kastélyépítkezések kora csak a XVIII. században jött el Magyarországon. Ez összefüggött azzal, hogy a XVII. századi magyar főrendek lakóhelyeikkel szemben támasztott igényei nem különböztek gyökeresen XV. századi őseikéitől. A középkor végén a főúri várak egy-egy birtokigazgatási központban, tehát egy kisebb vagy nagyobb mezővárosban álltak. A rezidenciát övező település általában politikailag semleges hely volt, tehát nem megyeszékhely, és gyakran a főúri család által alapított kolostor állt benne.161 Mindezek Batthyány Adám rezidenciáiról is elmondhatók. Németújvár, „a természet szerént és mesterséggel is erős hely” Németújvár „városa egyenes tágas helyen vagyon, de az vára igen magas kősziklán építtetett, mely minden körüllévő hegyektől az természetnek néminemű csodájából elválasztatik, úgyannyira, hogy ... megszemlélvén azt a természet szerént és mesterséggel is erős helyet, semmi emberek mesterségével vagy serénységével, hanem csak éhséggel és a szükséges dolgoknak megfogyatkozásával vétethetnék meg” - írta a XVI. század végén Isthvánffi Miklós.162 A vár csodálatában még évszázadokon át sokan osztoztak. „Aligha van vár az egész országban, amely mögött Németújvár lemaradna,” - írta 1733-ban a Bél Mátyás által szerkesztett országleírás - „akár épületeinek szépségével, akár férőhelyeinek tágasságával, akár bármely súlyosabb ostrom szabályszerű kivédésére alkalmas erődítéseivel, nemkülönben fegy-Kálmán: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században. HK 27 (1914) 213- 214. 161 Kubinyi András: Nagybirtok és főúri rezidencia Magyarországon a XV. század közepétől. Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 2 (1991) 211-227. 162„Nemetuivarinum ... oppidum. In: plano quidem et patenti loco situm est; sed arcem rupi praealtae, qua ab omnibus circum montibus, naturae quodam miraculo separatur, impositum habet; ita, ut ... locum natura simul et arte munitissimum contemplatus, non ulla hominum arte aut industria sed fame, tantum ac rerum necessariorum penuria expugnari posse”: Isthvánffi: 39. Magyar fordítása: Istvánffy-Tállyai I/1. 89.
