Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
166 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ 31. kép: Németújvár városa és a vár észak felől. Johannes Ledentu tollrajza, 1639. Jól látszik a városból a Kerek bástya melletti kaputól a várba vezető szerpentin, valamint az alsó vár északra néző szárnya, amely a reprezentációs termeket, köztük a „hímes palotát”, valamint az úr és az úrnő lakosztályait is magában foglalta. A város északkeleti kapujától balra Batthyány Ádám városi háza állt, két kerek sarokbástyával. Előtte, a kaputól jobbra látható a torony nélküli városi templom, még abban a formában, ahogy a protestáns időszakban használták. Csak 1641-ben kezdődött meg átépítése ferences kolostortemplommá. A település régi plébániatemploma, a Szent Jakab templom baloldalt, a hegyoldalban bújik meg, a várhoz tartozó kertek és kertészházak mellett. (ÖNB Ms. Cod. 8622. n° 65.) vertárával, ércágyúival és másfajta, a védekezéshez szükséges fegyvereivel, lőporával, bombáival, katonai ellátásával, hatalmas és igen erős falrendszerével vagy bástyáival, valamint a sziklába vésett 70 öl [kb. 130 méter] mélységű kútjával. ... Maga a vár egy kiemelkedő, köröskörül a többi hegytől elkülönülő sziklára épült.”163 A németújvári várhegy azon vulkanikus hegysorozat legnyugatibb és legkisebb tagja, amelyhez a Ság, a Somló és balatoni vulkánok is tartoznak. A Strém patak tágas völgyéből meredeken kiemelkedő bazalttufakúpot, amelyet a XII. században Küszén hegyének („Mons Kiscen”) neveztek, 1140 körül II. Géza a Héder nemzetséget alapító, német földről érkezett testvérpár 163Bél: Vas vármegye 450. - Az idézett részlet a Magyar Kancelláriától Bél Mátyásnak 1733. máj. 28-án megküldött kiegészítő megjegyzésekből származik („Observationes circa historiam Belianam in ordine ad Comitatum Castriferrei”): Bél Mátyás levelezése 294. n° 486.
