Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
106 „Ifjúságunk ... idejétől fogván” gésekkel az ő lelkét megnyeri.”237 Esterházy Miklós viszont - aki fiatalkori katolizálásakor szintén átélt maga körül ehhez hasonló családi vihart - inkább az emberi kapcsolatokat próbálta helyreállítani, és arra figyelmeztette Batthyánynét, hogy „mi sem vagyunk pogányok, ... s mind szolgáljuk Istenünköt ... csak Kegyelmed is átkozodásival s idegenségének mutatásával okot ne adjon fiának holmi ellenkezésre ... mert már úgy látom, abban haszontalanol is fárasztja Kegyelmed magát, és fiát is csak magától idegeníti vele.”238 Batthyány Ádám házasságát tehát katolizálása hiúsította meg. Ez egyben cáfolja azokat a korabeli és későbbi föltételezéseket is, amelyek szerint áttérésében közvetlen anyagi vagy más előnyök vezették volna. Ilyet egyébként a kortársak sem tudtak említeni. Illésházyék csupán kényszerítést és győzködéseket említettek, és Kanizsai Pálfi János református püspök is csak annyit írt 1631. május végén Pathai Istvánnak: „Megsirattam ifjú patrónusom hitehagyását, aki egy évvel ezelőtt sokak példájától indítva a pápista vallásra állt.”239 Batthyány Ádám azonban hamarosan több dologgal is vigasztalódhatott. Elsőként is azzal a brévével, amelyet 1630. május 18-án VIII. Orbán pápa intézett hozzá megtérése alkalmából,240 másodszor pedig németországi utazásával, amit ő is elsősorban egyfajta tanulmányi útnak (Kavalierstour) tartott. Hivatalosan a császári udvart kísérte Regensburgba a birodalmi gyűlésre,241 ahová június 19-én érkezett meg, de mivel a választófejedelmek és követeik 1630 júniusától egészen októberig tárgyaltak, Ádámnak elég ideje volt, hogy július végén beutazza Dél-Németország fontosabb városait. Számadáskönyve szerint július 23-án ért Nürnbergbe, majd Augsburgern és Münchenen keresztül ért vissza Regensburgba.242 „Hála Istennek én is immár az imperiom várasok látogatásáról viszajöttem,” - írta anyjának július 30-án - „noha nem kiesen költségemben tölt, de mind azon sem adnám az minemő hatalmas sok szép dolgokat látánk, 237Thurzó Ilona levele P. É.-hoz, Trencsén, 1630. máj. 21.: Iványi: Pázmány 15.; Iványi- Fazekas Koltai: Pázmány 86. 238Esterházy Miklós levele P. É.-nak, Kismarton, 1630. ápr. 4.: Iványi Fazekas- Koltai: Pázmány 80. n° 11. Vö. Péter: Esterházy 59. 239„Deflevi apostasiam iuvenis mei Patroni, qui ante annum, multorum exemplo motus, papisticae sese religioni addixit”: Kanizsai Pálfi János levele Pathai Istvánnak, Németújvár, 1631. máj. 16. után: MPEtA III. 71. Vö. Thury: Dunántúl 208.; Payr: Dunántúl 196.; Magyar: Güssing 140.; RMLt II. 15. n° 142. 240Iványi: Pázmány 18.; Iványi Fazekas Koltai: Pázmány 81-83. 241B. Á. levelei P. É.-nak a regensburgi gyűlésről: MOL P 1314. n° 2368-2373. 242MOL P 1334. 27. cs. n° 1. (Iványi Béla jegyzetei a körmendi számadási iratokból) p. 92.