Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
A TÉRKÉP SZEREPE A HELYTÖRTÉNETÍRÁSBAN 339 Tekintsük át a fennmaradt okleveles források alapján vázlatosan, hogyan szereztek adományok segítségével az egyes családok a bencés és a csornai premontrei rend baráti területén birtokot, és hogyan jött létre Nagybarát és Kisbarát település. Barátiról az első fennmaradt oklevél 1232-ből származik, ebben ‘Borat’ néven említik. A sokorói dombvonulaton fekvő falut királyi szőlősök, udvarnokok és besenyők lakták. A történetünkben szereplő földbirtokosok az alábbiak szerint szerezték meg a tulajdonukat: Egy 1251-ből származó oklevél szerint Pok nembeli Móric mester minden barát-sokorói szőlőjét a mórichidai premontrei prépostságnak adományozta.* 10 Barátin 1262-ben szerzett birtokot a pannonhalmi bencés apátság, mivel Baráti Dénes fiai Barátsukorón, a Luk nevű helyen egy szőlőt hagytak rájuk.11 Egy fennmaradt korai határjárás alapján Matusek Antal 1874-ben feltételezte, hogy már 1261-ben elkülönítették a baráti földeket és ekkor alakulhatott ki Kis- és Nagybarát.12 Valójában - mint alább látni fogjuk - ez téves elgondolás, hiszen akkor csak a baráti udvarnokok földjét különítették el. Károly király 1311-ben Héder nembeli Miklós tárnokmester kérésére pannonhalmi várnagyának, Vönöcki Jakab fia Sándor mesternek valamint Alpra és István nevű testvérének adományozta az udvarnokok Baráti faluját, mely Héder Miklós és Baráti Márton fia István földje mellett fekszik.13 Egy 1339-ben kiadott oklevél szerint Baráti falu a Szent Kozma és Damjánnak szentelt kőtemplommal együtt Baráti István fiának, Péternek a birtoka.14 A régebben besenyők lakta, de azóta királyi udvarnokok és királynéi szolgáló népek által betelepített Telekbarát birtokát Károly király 1341-ben cserébe adta Baráti Péternek más birtokokért. A királyi udvarnoki földek és az ezekből adományozott birtokok Nagybaráton a Héder nem, a Baráti család régebbi birtokai pedig Kisbaráton feküdtek.15 Szabó István kutatásai szerint gyakran találkozni szomszédos, vagy közeli falvak azonos alapneve mellett a nagy- és kis megkülönböztető jelzőkkel. Ez korántsem biztos, hogy a település lélekszámbeli, vagy térbeli nagyságára utalt, célozhatott a nagy szó a régebbi, a kis kifejezés pedig az utóbb kivált falura is.16 Feltehetőleg ez történt Nagy- és Kisbarát esetében is. Ábrahám Imre helynévkengyel Alfréd szerint is Nagybarát és Kisbarát falvak között feküdt, és a 15. század közepe táján a csornai premontrei prépostság és a Héderváry család birtokát képezte. Lengyel a könyvében közölt térképmellékletben Csókatelek pusztát Kisbaráttól és Nagybaráttól, azaz a sokorói dombvonulattól nyugatra ábrázolta, ám az valójában ma is ettől keletre helyezkedik el. Lengyel: Pusztult falvak 83. 10Györffy: Történeti földrajz II. 580—582., Gecsényi Lajos: Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII—XVII. században. In: Gecsényi: Tanulmányok 191-212., 193., Németh Endre: Kóstoló Győrújbarát történetéből. Győr 2006. (a továbbiakban: Németh: Győrújbarát) 42. uGy0rffy: Történeti földrajz 581., PRT II. 318., Németh: Győrújbarát 44. 12Matusek Antal: Győr vármegye helytörténete. In: Fehér Ipoly (szerk.): Győr megye és város egyetemes leirása. Bp. 1874. (a továbbiakban: Matusek: Helytörténet) 542. 13Ezt az adományt 1322-ben megerősítette az uralkodó. Györffy: Történeti földrajz II. 582. 14Györffy: Történeti földrajz II. 582. 15Uo. 16Szabó István: A falurendszer kialakítása Magyarországon (X-XV. század). Bp 19712. (a továbbiakban: Szabó: Falurendszer) 123-124.
