Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
340 Néma Sándor anyaggyűjtésében ugyanis mind Nagy-, mind Kisbaráton talált olyan mondát, mely szerint a középkorban két Barát nevű testvér határolta el Kis- és Nagy barátot.17 E mondát a Györffy György által kiadott, kivonatolt 1311-es oklevél is megerősíti. Valószínű, hogy a falu kettéosztódása a 14. század első felében következhetett be, hiszen a győri káptalan 1361. április 1-i oklevelében - mely a település első ismert okleveles említése - Hédervári Miklós fia Miklós királynéi ajtónállómesternek zálogba adta Kisbarátot.18 A nyitrai káptalan előtt 1364. szeptember 3-án Pech-i János fia János Kisbarát birtokát zálogba adta Hédervári Miklós fia Miklósnak 45 arany forintért,19 majd három év múlva 1367. november 3-án ugyanő kötelezte magát a győri káptalan előtt, hogy Kisbarát nevű birtokát, melyet száz arany forintért Hédervári Miklós fia Miklósnak zálogba adott, ha másnak akarja eladni, vagy elzálogosítani, előbb a zálogösszeget kell kiegyenlítenie.20 Az ügyet I. Lajos király bizonyságlevele zárta le 1368. augusztus 29-én. Az oklevél tanúsítja, hogy Pech-i János fia János 160 márkáért eladta Barát nevű birtokát Hédervári Miklós fia Miklós királynéi ajtónállómesternek és mosoni ispánnak. Az oklevél hátulján olvasható 16. századi feljegyzés már bizonyosan elkülöníti Kisbarátot Nagybaráttól: „Kysbaraty levele, meljel Hederuari Miklós fia az is Miklós eöreökben Péchi Jánostól 160 frtban vette meg Kis Barátit es az elseő Lajos kirali is consensust adott reá. Anno 1368.”21 Ugyanakkor az, hogy Barát határában két falu, Nagybarát és Kisbarát kialakult, nem jelentette, hogy a két volt falurész között elkülönítették a földeket, hanem később is közösen használták azt. Zsigmond király 1387-ben a gesztesi várhoz tartozó Barátot Kanizsai Istvánnak adományozta.22 Mária királynő 1388-ban Barát egy részében a Kanizsaiakat, másik részében a győri káptalant erősítette meg.23 Majd 1399-ben Kanizsai János esztergomi érsek és testvérei, Miklós és István Barát, Gyarmat és Meghe nevű Győr megyei birtokaikat a csornai premontrei prépostsággal Zala megyei birtokokért elcserélték.24 Az 1447-ben kezdődött több mint háromszáz éves határkonfliktus dokumentumaiban egyre több határ, illetve dűlőnévről értesülünk az idő előrehaladtával. Az írásbeliség kiteljesedése a határvizsgálatok egyre pontosabb adatolását is lehetővé tette. így az 1447-es oklevél még Csókatelket, csordautat, Nagybarátról Győrbe vezető utat, félkörben kerített kutat, Sóstót, Kwzer-t (az 1702-es másolatban Közért), Zarkazeke-1 (1702-ben Sarkaközet) említ, az 1635. június 5-i bejegyzés már egy határjelről, Határárokról is megemlékezik. Az 1638-as feljegyzésben értesülünk arról, hogy e határpontnál két határkövet állítottak fel. A dűlőnevek 1640-ben Kövecses-dombbal, a határpontok sora két hant határral gyarapodik. 17GyMS földrajzi nevei 128., 132. 18Héderváry I. 56—58. 19Héderváry I. 59—60. 20Héderváxy I. 64. 21Héderváry I. 66-67. 22 Fejér X/l. 333. 23Fejér X/l. 411. 24Fejér X/2. 649—653.; Matusek: Helytörténet 542.
