Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUMALAPÍTÁSA 217 a káptalant.42 Két nap múlva meg is érkezett Sennyey István váci püspök, akit Lamormaini is elkísért.43 Sennyey az uralkodó parancsát egy káptalani konzisztóriumon terjesztette a kanonokok elé, akik - néhányuk távollétére hivatkozva - elhalasztották a válaszadást. A királyi biztos a jezsuitákkal, a főkapitánnyal és a püspökkel anekdotázgatva még aznap körbejárta a várost a kollégium számára alkalmas helyet keresve. Másnap a kanonokok a nagyprépost házában találkoztak, hogy megvitassák és mérlegeljék a király kérését. Személyes hozzászólásaik után megfogalmazták álláspontjukat. Bár fontosnak tartották az ifjúság nevelését, de a jezsuiták letelepítését a káptalan birtokán mégsem tartották lehetségesnek, mert a testületet a katonaság számára lefoglalt és lerombolt épületek révén azelőtt is nagy kár érte. Ha megmaradt, töredékes javaikat is megcsonkítanák, még nagyobb anyagi bizonytalanságba kerülnének. Az uralkodó kérése ellenére - és iránta való hűségüket és engedelmességüket fenntartva - nem szegik meg egyházi esküjüket, és semmilyen módon nem egyeznek bele telkeik elidegenítésébe. A kollégium leendő helyéről valószínűleg ezalatt a néhány nap alatt döntöttek - bár erre a forrásokból csak következtetni lehet. A piactéren álló házakat feltehetően Dallos ösztönzésével választotta ki az érdekeltek kis csoportja. A kiszemelt ingatlanok a következők voltak: Staal Tamás kereskedő háza a vele szomszédos, tőle keletre eső telekkel, amelyen egykor Gregoróczy Vince háza állt, Mérő János kereskedő háza a Staal-háztól nyugatra, valamint Grebechy Ilona háza a Mérő-ház nyugati szomszédságában.44 Ezeknek az épületeknek a pontos megjelölése először II. Ferdinánd 1627. szeptember 20-án kelt oklevelében szerepel, de már a káptalan telekkisajátítással kapcsolatos korábbi panaszai is utalnak rájuk.45 A háztulajdonosok nevéből arra következtethetünk, hogy a győri születésű püspök rokonai és ismerősei révén próbált a szilárdan ellenálló káptalanon fogást találni. Az egyik ingatlantulajdonos, Grebechy Ilona Dallos Miklós sógornője volt annak fivére, János révén. Mérő János és Staal Tamás pedig ugyanabba a marhakereskedelemből meggazdagodott, a század elejére felemelkedett városi vezetőrétegbe tartozott, amelybe Dallos Pál, a püspök apja is.46 A három házhoz a Gregoróczytelket, amelyen akkor már legfeljebb egy romos épület állhatott, bizonyára nem volt nehéz hozzátoldani. A családi kötődés és a feltételezett ismeretségek persze nem jelentették a háztulajdonosok azonnali beleegyezését, de bizonyára megkönnyítették a püspök dolgát. Dallos az ingatlanok kiválasztása mellett azonban egyelőre 42II. Ferdinánd levele a győri káptalanhoz (1626. aug. 24.) GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3818. 43A látogatás részleteit 1. Diarium Nagyfalvi 114—118. Sennyei István váci püspök (1623—1628) és királyi alkancellár, veszprémi püspök (1628-1630), majd Dallos Miklós utóda a győri püspökségben (1630-1635). 44Ezek az épületek Győr főterén, a mai Széchenyi téren álltak, a jelenlegi bencés rendház és templom helyén. Gregoróczy Vince ideiglenesen megbízott győri végvidéki főkapitány (1574-75, 1590-92) és győri magyar főkapitány-helyettes (1580-92) volt, 1. Pálffy: Császárváros 245., 241., 237., telke az említett telkek legnagyobbika. Grebechy Ilona Dallos János felesége és Grebechy Gergely lánya 1. Gecsényi: Tanulmányok 90. 45II. Ferdinánd oklevelének kiadását és magyar fordítását 1. Acsay: Főgimnázium 16-18. 46Mérő János és Staal Tamás marhakereskedelemmel, Staal emellett juh- és sertéskereskedelemmel foglalkozott, 1. Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században. In: Gecsényi: Tanulmányok 257., 264.
