Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
218 Kádár Zsófia nem tudott gyors eredményt felmutatni. A káptalan ellenkezésével szemben ugyan tehetetlennek érezte magát, de elszánt maradt, és bízott Pázmány és a jezsuiták elkötelezettségében.47 A tanítás őszi megkezdése esetére felajánlotta, hogy ő maga régi lakhelyére költözik, háza három szobáját pedig átadja a gimnázium céljára.48 A jezsuiták a tanítás megkezdését azonban egyelőre 1627 elejére halasztották. A káptalan egyébként nem volt egységes. Az erdélyi származású, a ferences rendbe is belépett Szentandrássy Csiky István valószínűleg kezdettől fogva szimpatizált a jezsuitákkal. A litterae annuae szerint sokat fáradozott a társaság győri letelepítéséért, és a „pártoskodók” féltékenysége ellenére támogatta a jezsuiták házszerzését.49 A hangadó kanonokok között említi Pázmány egyik levele Altabak Jánost is.50 51 A zágrábi egyházmegyéből származó dalmát pap a Collegium Germanicum Hungaricum növendékeként szintén nem lehetett mentes az egyházi reformok szellemiségétől. A római tanulmányok azonban nem jelentették a trienti elvek melletti maradéktalan elköteleződést, ahogy ezt a szintén a Collegiumban végzett Nagyfalvy Gergely személyisége is bizonyítja. Nagyfalvy a győri káptalanban töltött 34 éve alatt fokozatosan lépegetett előre az egyházi ranglétrán. Mosoni főesperes, majd pápoci prépost, végül 1618-tól élete végéig őrkanonok volt. Emellett 1624-től a szerémi, 1635-től pedig a váci püspöki címet is viselte. Személyiségét fennmaradt naplója és levelei alapján közelebbről ismerjük. Náprági Demeter, Lépes Bálint és Dallos Miklós idején is püspöki helynök volt, az egyházmegye ügyeit éveken keresztül ténylegesen ő irányította. Jogi szemlélete nem csak a jezsuitákkal, hanem korábbi kanonoktársával, Balásfy Tamással szemben is érvényesült, aki a pozsonyi káptalanba való áthelyezésekor nem akart győri stallumáról lemondani. Nagyfalvy végül elfoglalhatta az őrkanonoki tisztséget, de nem szűnő ellentétben és vitában állt a káptalan jogait minduntalan megsértő győri katonasággal. 1623-ban a székesegyházban véres jelenetre került sor, amikor Lépes Bálint hagyatékának átadására Hans Breuner fegyverrel akarta rákényszeríteni az ellenálló kanonokokat. Nagyfalvy Dallos püspökségének első éveiben is az egyházmegye tényleges irányítója maradt, a zalavári és kapornaki bencés apátság elnyerése révén jövedelmei egyre inkább az egyházi elithez közelítették. A jezsuita rend győri letelepedése idején jellemző hangulatát Szabady Béla találóan határozta meg: „[lelkében] a buzgóság fellobbanását mindig valami rideg jogvédelmi szándék mérsékli vagy fojtja el egészen" A Nagyfalvy által vezetett káptalan elutasítása ellenére a jezsuita kollégium számára kijelölt helyet II. Ferdinánd, Giovanni Argenti osztrák tartományfőnök, Pázmány Péter és a Rambald Collalto, a Haditanács elnöke is jóváhagyta.52 A kanonokok véleményéről a Pázmány sürgetésére 1626 decemberében Dallos előtt 47Dallos levele Pázmányhoz (1626. okt. 14.) GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3820. 48Régi lakhelyeként valószínűleg apja, Dallos Pál házára utal, amely a Szent Anna utcában (ma Jedlik Ányos utca) állt. Villányi: Győr 167. 49LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68r. 50Pázmány levele Dalloshoz (1626. okt. 16.) Hanuy: Pázmány 543-545. (363. sz.). 51 Szabady: Nagyfalvy 223. 52A káptalan Dallos és Pázmány sürgetése ellenére elhalasztotta a döntést a házak ügyében, mert néhány tagjuk még nem tért vissza a tizedszedésből, 1. Dallos Levele Lamormainihez (1626. dec. 8.) GyEL, GyKHhLt Cth VII. nr. 394b. A káptalan Pázmány sürgető levelére adott reakci
