Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
314 Lukácsi Zoltán nagyobb az esélye, mint egy csecsemőé. Nagy szerencsével, de nagyobb eséllyel találhat élelmet és védett zugot - a hódelmélet ebben az esetben is működik. Ez a megoldás nagyon tetszetős, csak egy problémája van: ha egy gyermek a vadonba veszett, Kapuváron vagy környékén ennek bizonyára híre kelt volna. Ha néhány év múlva ugyancsak a vadonból előkerült egy fiú - aminek szintén egész biztosan híre ment a környéken - elképzelhetetlen, hogy ezt a két eseményt valaki ne kapcsolja össze, és az eltűnt fiút ne azonosítsa a megtalált vad gyerekkel. Arra azonban nincs adat, hogy bárki jelentkezett volna Istókért, egyáltalán keresték volna, vagy ilyen elkódorgott gyerekről valaki is tudott volna ezekben az években Kapuvár vidékén. (Faragó Sándor is hajlik erre az elméletre, s úgy gondolja: ahogy Istók egykor otthonról elkóborolt, ugyanúgy veszett el a várból is.16) Vannak olyan romantikus fantáziálások is, hogy Istók bujdosó kurucok leszármazottja, szülei elpusztultak vagy elfogták őket, s ő magára maradottan valahogy megélt a természetben. Kizártnak mondható, hogy a Rákóczi szabadságharc befejezése után több mint harminc évvel bujdosó kurucok éltek volna a Hanságban, az elmélet magja azonban mégsem esztelenség. Ha nem is bujdosó kurucok, de törvény elől menekülő szegénylegények (és leányok) meghúzhatták magukat a vadonban, akik elhalván vagy elfogatván egyedül hagyták kisgyermeküket valami hevenyészett kis tanyán, aki aztán elvadulva, de életben maradt valahogy.17 Ezt alátámasztja, hogy a kapuvári anyakönyvekben többször előfordulnak (néha név nélkül vagy csak keresztnévvel) úgynevezett vagusok (vándorok), valamint mendikánsok és peregrinusok.18 Ezek lehettek a mai értelemben vett hajléktalanok, akik a vadonban laktak (mint ma is), lehettek koldusok, bujdosók, vagy akár zarándokok is (bár ez utóbbiak Istók szüleiként nemigen jöhetnek szóba, mert inkább férfiak zarándokoltak, asszonyok ha igen, akkor sem kisgyermekkel). És nem lehet teljesen kizárni vándor mutatványosokat, csepűrágókat, akiktől vagy elszökhetett a gyermek, vagy szülei meghalván magára maradt a vadonban. Olyan elképzelés is él, hogy mutatványosok, mint vásári attrakciót mutogatták a fogyatékos Istókot, tőlük szökött meg, ezt azonban az imént felvázoltak miatt (a testi fogyatékosság hiánya) nem tartom valószínűnek.19 Németh János, Missuray-Krúg Lajos és Honti Pál is egyaránt azon a véleményen van, hogy Istók legalábbis egy darabig a szüleivel élt a vadonban. Németh azzal magyarázza Istók megmaradását, hogy szülei talán éppen lopni voltak, amikor a halászok megtalálták a gyermeket.20 Missuray-Krúg viszont Kövér Fidél József tudós premontrei szerzetes alapján a vándorláp jelenségével magyarázza Istók 16 Faragó: Hány Istók 19. 17Németh János alapján Missuray-Krug is felhívja a figyelmet arra, hogy a Hanság mocsarai három vármegyére is kiterjedtek, és ez a korabeli megyei autonómia ismertetében nagyon megkönnyítette a bujkálást (Missuray-Krúg: Hány Istók 49.). lsNéhány példa: a házasultak 2. kötetének (1749-1809) 4. oldalán egy Nagy nevű vagus köt házasságot 1750. április 19-én. 1761. augusztus 9-én egy 60 éves ismeretlen vagus haláláról számol be az anykönyv. 1760. január 28-án a 45 éves Barbara peregrina, 1766. november 25-én egy ignota mendicissa, 1768. január 10-én egy Mária nevű mendica confessa haláláról értesülünk. 19Faragó Sándor feljegyez egy Kisfaludon élő, minden bizonnyal hiteltelen hagyományt, mely szerint Istókot Sós gróf lányának szórakoztatására használták (Faragó: Hány Istók 5-6.). 20 Németh János: Hány Istók története. Kapuvár 1914. 16., Honti 6—7.
