Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
Hány Istók az írott források tükrében 315 szüleitől való elszakadását és mezítelenségét is.21 Ezen vélemények nehézségeire már Faragó Sándor is felhívta a figyelmet.22 Alig elképzelhető, hogy az első esetben a halászok ne találtak volna a szülőkre utaló - még oly primitív - hajlékot, a civilizációnak bármi nyomát a környéken. S ha szüleivel élt a vadonban, a teljes meztelenség és elvadult külső is nehezen magyarázható. Ugyanilyen kevéssé valószínű magyarázat, hogy Istók egy leváló úszólápon került volna a Belső-Hanyból az Eger erdőbe, és hogy a „napozó” Istók ruhái is a parton maradtak volna. Zámolyi Varga Mihály alapján az a nézet is átment a köztudatba, hogy Istók cigánysarjadék lehetett, és amikor pandúrok - talán éjnek idején - rajtaütöttek a tanyájukon, a menekülés közben a fiú elveszett a vadonban.23 Bármennyire is úgy véli, hogy Istók ízlése és viselkedése alátámasztja cigány voltát, feltételezését képzelgésnek kell tartanunk. Mindenesetre a legvalószínűbb, hogy Istók legalább egy darabig olyan felnőtt felügyelete mellett élt a vadonban, aki halász-pákász-csikász életmódot folytatott. így megtanult alkalmazkodni a hanyi viszonyokhoz, s amikor egyedül maradt, képes volt magában is megélni. Bizonyára még sok más lehetőség is elképzelhető, de akárhogy is nézzük, valóságos csoda, hogy egy kisgyermek akár egyetlen telet is kihúzzon a vadonban. Hogy hogyan élhette túl Istók a természet viszontagságait, hogyan kerülhette el a betegségeket, szinte megmagyarázhatatlan. Meztelen gyermek számára alig tudunk feltételezni olyan védett helyet, ahol a hosszú kemény fagyokat kibírhatja úgy, hogy még valami élelemhez is jusson. Itt megint csak a Honti Pál által kidolgozott hódvár-, vagy vidravár-elméletre kell utalnom mint leginkább elfogadhatóra, de elképzelhetők más elméletek is, más állat barlangja stb. Ilyen elmélet, hogy a Hanság bizonyos részein feltörő melegvizes források biztosították a meleget Istók számára, vagy hogy a mocsárban elhaló növények bomlása meleg gázt fejleszt, ami miatt bizonyos részeken sosem fagyott be a víz. Tehát a vízben töltötte a telet, s ez vezetett a jó úszóképességhez, a vízi életmódhoz való alkalmazkodáshoz. Azt azonban mégis lehetetlennek tartom, hogy az első hidegektől - mondjuk szeptembertől Istók végig vízben lett volna egészen tavaszig. Hiszen ha ősszel a meleg vízbe megy, abból hónapokig nem jöhet ki, hiszen akkor kész a megfázás, tüdőgyulladás. Nehezen elképzelhető, hogy ennyire áttért volna a vízi életmódra. Nem beszélve, hogy az is csomó veszélyt jelentett volna rá nézve. A problémát tovább bonyolítja a kérdés: hol találták meg Istókot? A legelterjedtebb elmélet szerint: vízben. Ez tavasszal a Hanságban szinte bárhol lehetett, hiszen a terület szinte mindenütt mocsaras, vizenyős. Később a Kapuvártól északkeletre kb. 17 km-re fekvő, mára már kiapadt Király-tó, vagy a tőle 2 km-re lévő Harcsa (Harcsás)-tó neve került elő. Ennek a véleménynek az az oka, hogy megtalálói halászok voltak, s a közvélemény természetesnek vette, hogy munka közben fogták ki Istókot. Talán ők is így mesélték. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy a halászok: Nagy Ferenc és Molnár Mihály ténylegesen halásztak a megtalálásakor. Honti Pál a Rockenbauer Pál által készített dokumentumfilmben kifejtett elmélete szerint lehet, hogy valójában hódra vadásztak, s a hódvár kijáratánál váratlanul 21Missuray-Krúg: Hány Istók 50. 22Faragó: Hány Istók 18-19. 23 Zámolyi Varga Mihály: A sátoros cigány. Bp. 1890. 11-13.
