Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
Lukácsi Zoltán Hány Istók az írott források tükrében* Mi, kapuváriak, sokmindent tudunk, vagy vélünk tudni Hány Istókról, története apáról fiúra száll ma is, alakja képzőművészeket ihlet meg, életéről - a tudományos és népszerűsítő írások mellett - regények, színpadi művek, filmek szólnak, amelyek alaposan kiszínezik és a legendák világába emelik személyét, és elhomályosítják azt a kevés tényt, amit tudunk róla.1 Mert nem árt tudatosítanunk, hogy a hozzá köthető egyetlen hiteles és egykorú forrás az a mindössze bő két sor, amely a kapuvári kereszteltek anyakönyve III. kötetének (1748-1791) 8. oldalán, az 1749-es év március havánál áll.2 Minden más forrás jóval később keletkezett az anyakönyvi bejegyzésnél. A második - még nagyjából mindig hitelesnek mondható - rövid, és tudományosnak semmiképpen nem nevezhető leírás ugyancsak a kapuvári keresztelési anyakönyvek V. kötetének (1825-1844) legvégén, a 370. oldalon már csaknem 50 évvel az események után keletkezett. Munkámban egyedül ezzel a két forrással foglalkozom részletesen, a többivel csak utalás szintjén. Mert mindaz, ami e két szöveg után felbukkan, az jobbára már a fantáziálások, a legendák, a jólértesültséget fitogtató tudálékoskodások világába tartozik. (Dr. Faragó Sándor alapvető munkája is a legendák oldaláról közelít Hány Istókhoz, és csak később beszél a forrásokról. Megállapításai jórészt ma is helytállóak, néhány esetben azonban tovább gondolandók és módosítandók. A forrásokat közli ugyan, de sok hibával és kihagyással.)3 Hány Istók történetiségéhez nem sok adalékkal járul hozzá sem a soproni *Ez a dolgozat eredeti (rövidebb) formájában előadásként hangzott el Kapuvárott 2009. július 11-én, a Kapuvár várossá nyilvánításának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében. Ekkor a vár épületében a széles nyilvánosság előtt is láthatóak voltak az elemzett dokumentumok. Ezúton köszönetét mondok főtisztelendő Hrotkó Géza, Németh József és Zsebedics József atyáknak, valamint Nagy László és Tőke Péter uraknak, akik munkám elkészítésében tanácsaikkal segítségemre voltak. XA teljesség igénye nélkül néhány Hány Istókról szóló, vagy őt megemlítő mű: Adomány István: Hány Istók története. H. és é. nélkül.; Büki Attila: Hány Istók. Zenés mesejáték. 2006.; Fertsek Ferenc (=Fertsek Elza): Hány Istók. H. és é. n.; E. Ludwig - J. Pleininger. Hány Istók, der Wasserteufel des Hanság. H. és é. n.; Lakatos Károly: Vadászhit. H. n. 2002. 119—120.; Dr. Margittal Rikárd: Hani Istók. Szimfónikus költemény. Bp. 1923.; Mohi Adolf. Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék. Győr 1926.; Ráth-Végh István: Tarka históriák. Bp. 1964. 487-488. (a továbbiakban: Ráth-Végh: Tarka); Rockenbauer Pál: Hány Istók nyomában. Dokumentumfilm; Siklósi Szilveszter. Hány Istók legendája. Dokumentumfilm. 2008.; Szécsi Ferenc: Ami a történelemből kimaradt, Hány Istók és a brassai vadember. Bp. é. n.; Sziklay János: Hány Istók története. Bp. 1903.; Tőke Péter. Hanyistók. Bp. 1979.; Uő: Hány Istók, a láp fia. 1999.; Wacha Antal: Hány Istók. Táncjáték négy részben. 1962. 2A Kapuvári Plébánia régi iratanyagát és anyakönyveit 2006. december 19-e óta őrzi a Győri Egyházmegyei Levéltár. Kutatásainkat itt végeztük. 3 Dr. Faragó Sándor. Mi lehet az igazság Hány Istók körül? Kapuvár 1970. (a továbbiakban: Faragó: Hány Istók).
