Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
310 Lukácsi Zoltán domonkos kolostor levéltárának kéziratos krónikája,4 sem Richard Bright útinaplója.5 Azt is meg kell állapítanunk, hogy Hány Istókkal kapcsolatban a korábbi tudományos kutatás számlájára sok felületesség írható. Ellenőrizhető' adatoknak sem néztek utána, így nyilvánvaló tévedések (pl. a keresztelő plébános személye) öröklődtek a szakirodalomban. Ráadásul a Hány Istókra vonatkozó források túlnyomó részt kéziratosak, régen is, ma is alig néhány ember számára hozzáférhetőek. így alakját mindmáig inkább a képzelgések határozzák meg, és nem a tények. A szélesebb olvasóközönség csak 1855-ben (több mint 100 évvel az események után!) vehetett tudomást Hány Istók létezéséről, amikor Zerpák Antal (1822-1856) kapuvári plébános (1853- 1856) a Vasárnapi Újságban összefoglalta a róla tudhatókat.6 Bizonyára Jókai Mór is innen értesült a vízi emberke létéről, és építette bele a Névtelen vár című regényébe.7 Zerpák leírása azonban már magában hordozza az időközben kialakult legenda, szóbeszéd, mendemonda jegyeit, ahogy azt már Faragó Sándor is megállapította.8 Ezért ha helyesen akarunk gondolkodni Hány Istókról, vissza kell térnünk az egyetlen hiteles forráshoz, a keresztségi bejegyzéshez. Le kell bántanunk minden rátapadt réteget Hány Istók történetéről, annak kockázatát is vállalva, hogy sok szép legendával leszünk szegényebbek. Mint amikor a rózsa szirmait tépkedjük le, hogy megnézzük, mi van belül, de amit találunk, az a szirmok nélkül meglehetősen szegényes. Ebben az esetben is feltételezhető, hogy a Hány Istók-történetek magja roppant prózai, sokkal csupaszabb és szegényesebb, mint azt a közszájon forgó történetek szépségei ígérték. Munkánkat nem könnyíti, hogy a keresztelési feljegyzésnek a szövege rövid, és részben a szokásos sablonokat követi, hiszen minden megkeresztelésről ugyanazon formula szerint értesülünk a plébános tollából. A keresztelési bejegyzés minden esetben tartalmazza a dátumot, a megkeresztelt nevét, szüleinek nevét és keresztszüleinek nevét. A Hány Istók megkereszteléséről szóló bejegyzés természetesen eltér az általános formulától, és tartalmaz speciális megjegyzéseket - s pontosan ezek a fontosak számunkra. A bejegyzés szavai azonban annyira nehezen vagy sokféleképpen értelmezhetők, hogy előre bocsáthatom: ebben a munkámban inkább csak kérdéseket fogok feltenni, amelyekre válaszolni magam sem mindig tudok. Valószínűsíthetünk némely dolgot, de a teljes bizonyosság szinte minden részletkérdésben - azt hiszem örökre - titok marad. A keresztelésről szóló bejegyzés - betűhív átiratban - így szól: 4Missuray-Krúg Lajos: Hány Istók, rábaközi regék hőse. SSz 7 (1943) 24-57., 29. (a továbbiakban: Missuray-Krűg: Hány Istók). bZsebedics József. A kapuvári egyház története. Győr 2001. 33-34. (a továbbiakban: Zsebedics: Kapuvár). 6 Zerpák Antal: Természeti ritkaság. Vasárnapi Újság 2 (1855) III. 4. sz. 68-69. (a továbbiakban: Zerpák: Ritkaság). 7Jókai regénye 1877-ben jelent meg. De már Missuray-Krúg Lajos felhívta a figyelmet, hogy Jókai a Hány Istókról szóló értesüléseit sokkal korábban, egy 1856-os kötetében (Délvirágok) is felhasználta Az utolsó tengeristen című novellájában, ahol egy Szicíliában játszódó tengeri történetben a Colán nevű szereplőt Hány Istók tulajdonságaival ruházza fel. (Missuray-Krúg: Hány Istók 29-33.). 8Faragó: Hány Istók 6.
