Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
346 Néma Sándor földeket. Hanem Simándi István csornai préposti59 kezdettek az nagybarátiak szántóim az Csóka-teleki földet... ”, de legeltetésről nem szólt. E felelet már a második kérdésre is választ ad. Eölbőy Márton szerint a kisbarátiak a maradék földön szabadon legeltethettek, Kovács Jakab, Szekeres Balázs, Kuczár Mátyás, Pap János, Horváth Gergely, Gáli Imre is hasonlóan vallott. Tizenegyen semmilyen választ nem adtak erre a kérdésre. A következő, 1737-es határvizsgálatban60 15 tanút kérdeztek ki: Farkas Pált (kb. 55 éves felpéci, húsz évig Nagybaráton lakott apjánál s itt juhászkodott), Rumi Györgyöt (kb. 62 éves Győr-újvárosi lakos), Töly Györgyöt (kb. 72 éves kispéci lakos, 47 évvel ezelőtt négy évig Nagybaráton béresként szolgált), Szakács Mihályt (71 éves, Bőny prédiumban Sáry Sámuel juhásza), Major Györgyöt (kb. 42 éves zsoldos a magyar lovasok rendjében Győrben), Major Jánost (37 éves győri zsoldos), Tokovics Istvánt (54 éves ikrényi, Bíró István királyi táblaülnök juhásza), Szombath Györgyöt (kb. 40 éves, a győri püspök alattvalója Bőnyben), Kovács Mihályt (kb. 37 éves, Győrszemerén kovács), Horváth Ferencet (kb. 50 éves rábacsanaki lakos), vitézlő Darnóczy Mihályt (kb. 67 éves koroncói), Oláh Jánost (kb. 106 [!] éves gyömörei koldus, aki Baracska Jánosnál tartózkodik), Németh Istvánt (kb. 44 éves csanaki, a főapát jobbágya), Takács Mihályt (kb. 48 éves csanaki, szintén a főapát jobbágya), Szecsődi Mihályt (kb. 50 éves Győr-újvárosi lakos). A vizsgálat a következőképp foglalható össze. Az első kérdésről - tudniillik, hogy a nagybaráti határt a szőlőhegytől lejövő völgy képezi a Szalai kölestől a temető mellett - öten semmit sem tudtak. Rumi György kijelentette, nevezett nyilasokat látta, de másra nem emlékszik. Farkas Pál szerint a határ a szőlőhegynél (1. 1. melléklet) kezdődik, s a temetőnél lemegy a völgybe. Major György és Major János azt vallotta, hogy a temetőnél (1. 1. melléklet) a Szalai-szőlő mellett kezdődik. Szecsődi Mihály szerint ez a temetőtől lejövő nyilas nagybaráti határa, s erre a kisbarátiak nagyon vigyáztak, a megújítási munkálatokban a tanú is részt vett. A többiek csak általánosságban írták le az elválasztó lineát, azaz a nagybaráti föld keletről Győrrel határos, s csak a kisbarátiak kérésére engedték meg a legeltetést. Másodszor azt kérdezték, hogy a Köszörűs-út volt-e az igazi határ a két falu között, ezt mindössze heten erősítették meg. A harmadik kérdőpont így szólt: átment-e a határ a második és a harmadik dűlőben, egészen a győri útig, s mennyi ideje, hogy a kisbaráti Ciráki nevű személy elszántotta? Hat vallomás szerint csak a második dűlőben ment át a határ, s egy tanú állította: a harmadik dűlőn is keresztülment a linea. Egy személy egyáltalán nem hallott az említett földekről. Többen azt is állították, hogy a határt valóban egy Ciráki nevezetű kisbaráti szántotta el. A negyedik kérdésre, tudniillik volt-e igazi mesgye Kis- és Nagybarát között, heten semmit nem mondtak, a többiek viszont igennel válaszoltak. Az ötödikben megtudakolták: egyenesen a Csorda útig vezetett-e a határvonal a két falu között, s ettől keletre mindig is a nagybarátiak földje volt-e? Hat tanú Kis- és Nagybarát határának a győri utat tartotta a Hordós-kútig (1. 1. melléklet). Egy fő állította, hogy a győri út volt a határvonal, de a Hordós-kútra 59Simándi István csornai prépost (16337-1653). 60GyMSMGyL IV. A. 8. 1778/2852. sz. sub. 8.
