Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből
Dominkovits Péter Javadalmak - javadalmasok - patrónusok (Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből) „Tuggia niluan, hogy mostani kaloczay Érsek1 Uram eő Ngha beneficiumia mellet melly Sanctae Cunigundis, vagyon eggi beneficium Sanctae Ursula. Hasonlóképpen hallotta Szent Lelek Szenteggihaza elleneben hogy vagion eggi beneficium, kinek nevet nem tudhattia. Item hogy Baroti uram haza mellet való hazis beneficium. Item hogi az mostani oskolaiok az lutheránusoknak catholicus iskola let legyen. Ezeknek az beneficiumoknak jőuedelmeket tornyosokra, praedicatorokra, kantorokra es iskola mesterekre fordetottak es tartiak (...).”2 így válaszolt a magát Naprághy Demeter győri püspök, kalocsai érsek3 erdélyi származású szolgálójaként identifikáló („... ezer, hatfiaz, tizeneőt efitendőben, ki jőuen Érdekből, s fiegeni Napraghi Dömötör ersek mellett fiolgaluan, hallotta attól, a’ ki akkor ot volt .. .”4 5) Fenessy Mihály, a III. Ferdinand király által elrendelt, 1649 során a soproni katolikus státus sérelmeinek kivizsgálására összeállított kérdéssor harmadik kérdésére. („ Tudódé ßamßerent hány beneficiumot bírnak mostis az soproniak, a ’ kiket nem conferalvan, praedicatorokot, kantorokot, es schola mestereket tártnak azoknak az beneficiumoknak a’ iőuedelmekből, miczoda beneficiumok azok nevezet ßerent, s hani?'b) A vasvári társaskáptalan átiratában fennmaradt tanúkihalgatási jegyzőkönyv ötven tanú vallomását rögzítette. Közülük minden bizonnyal az elsőként valló, kb. 54 éves Fenessy lehetett az egyik legtájékozottabb személy. Nem csoda, hisz Naprághy Demeter familiárisa később is a győri püspökök szolgálatában állt, így 1628-ban Dallos Miklós (1623-1630), majd valószínűsíthetően Sennyey István (1630-1635) [fertő]rákosi uradalmának udvarbírói tisztét töltötte be. Draskovich György (1635-1650) püspök költöztette Sopronba és beneficiumának kezelőjévé tette. 1635-ben ő, és az uradalom-igazgatásban utóda, Károlyi István látták el 11649-ben Püsky János volt a kalocsai érsek. A 17. századi kalocsai érsekekről: Molnár Antal: A kalocsai érsekség a török korban, in: uő: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Bp. 2004. (МЕТЕМ Könyvek 45) 41-79. 2GyMSMSL SVL [Oerteliana] Lad. LI. fasc. 2. nr. 41., 10. 3A soproni beneficium adományozásokba is aktívan érdekeit érvényesíteni kívánó Naprághy Demeter (1564-1619) győri püspök (1607-1619), kalocsai érsek (1608-1619) életútjára: Jenei Ferenc: Az utolsó magyar humanista főpap: Náprági Demeter. ItK 49 (1965) 137-151., Mikó Árpád-Pálffy Géza: A győri székesegyház késő reneszánsz és barokk sírkövei (16-17. század). Művészettörténeti Értesítő 48 (1999) (a továbbiakban: Mikó-Pálffy: Győri székesegyház) 146- 148. 4GyMSMSL SVL Lad. LI. fasc. 2. nr. 41., 9. 5GyMSMSL SVL Lad. LI. fasc. 2. nr. 4L, 7.
