Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből

Dominkovits Péter Javadalmak - javadalmasok - patrónusok (Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből) „Tuggia niluan, hogy mostani kaloczay Érsek1 Uram eő Ngha beneficiumia mellet melly Sanctae Cunigundis, vagyon eggi beneficium Sanctae Ursula. Hason­lóképpen hallotta Szent Lelek Szenteggihaza elleneben hogy vagion eggi beneficium, kinek nevet nem tudhattia. Item hogy Baroti uram haza mellet való hazis benefi­cium. Item hogi az mostani oskolaiok az lutheránusoknak catholicus iskola let le­gyen. Ezeknek az beneficiumoknak jőuedelmeket tornyosokra, praedicatorokra, kan­torokra es iskola mesterekre fordetottak es tartiak (...).”2 így válaszolt a magát Naprághy Demeter győri püspök, kalocsai érsek3 erdélyi származású szolgálója­ként identifikáló („... ezer, hatfiaz, tizeneőt efitendőben, ki jőuen Érdekből, s fiegeni Napraghi Dömötör ersek mellett fiolgaluan, hallotta attól, a’ ki akkor ot volt .. .”4 5) Fenessy Mihály, a III. Ferdinand király által elrendelt, 1649 során a soproni kato­likus státus sérelmeinek kivizsgálására összeállított kérdéssor harmadik kérdésére. („ Tudódé ßamßerent hány beneficiumot bírnak mostis az soproniak, a ’ kiket nem conferalvan, praedicatorokot, kantorokot, es schola mestereket tártnak azoknak az beneficiumoknak a’ iőuedelmekből, miczoda beneficiumok azok nevezet ßerent, s hani?'b) A vasvári társaskáptalan átiratában fennmaradt tanúkihalgatási jegyző­könyv ötven tanú vallomását rögzítette. Közülük minden bizonnyal az elsőként valló, kb. 54 éves Fenessy lehetett az egyik legtájékozottabb személy. Nem csoda, hisz Naprághy Demeter familiárisa később is a győri püspökök szolgálatában állt, így 1628-ban Dallos Miklós (1623-1630), majd valószínűsíthetően Sennyey István (1630-1635) [fertő]rákosi uradalmának udvarbírói tisztét töltötte be. Draskovich György (1635-1650) püspök költöztette Sopronba és beneficiumának kezelőjévé tette. 1635-ben ő, és az uradalom-igazgatásban utóda, Károlyi István látták el 11649-ben Püsky János volt a kalocsai érsek. A 17. századi kalocsai érsekekről: Molnár An­tal: A kalocsai érsekség a török korban, in: uő: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Bp. 2004. (МЕТЕМ Könyvek 45) 41-79. 2GyMSMSL SVL [Oerteliana] Lad. LI. fasc. 2. nr. 41., 10. 3A soproni beneficium adományozásokba is aktívan érdekeit érvényesíteni kívánó Naprághy Demeter (1564-1619) győri püspök (1607-1619), kalocsai érsek (1608-1619) életútjára: Jenei Ferenc: Az utolsó magyar humanista főpap: Náprági Demeter. ItK 49 (1965) 137-151., Mikó Árpád-Pálffy Géza: A győri székesegyház késő reneszánsz és barokk sírkövei (16-17. század). Művészettörténeti Értesítő 48 (1999) (a továbbiakban: Mikó-Pálffy: Győri székesegyház) 146- 148. 4GyMSMSL SVL Lad. LI. fasc. 2. nr. 41., 9. 5GyMSMSL SVL Lad. LI. fasc. 2. nr. 4L, 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom