Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből
78 Dominkovits Péter a püspöki dézsmaszedők feladatait. A Sopronban is házat bíró nemes a patrónusok (pl. Esterházy Miklós nádor, Sopron vármegye főispánja) ajánlása ellenére is csak 1642. május 5-én nyert polgárjogot. Fenessy nem csak a győri püspökök máig alig ismert, kiterjedt familiárisi körébe tartozott, de funkciói által más társadalmi körökbe is sikerrel integrálódott. A szabad királyi város döntéshozó elitjéhez is kapcsolódott. Jövedelemszerzésének egyik többször megfigyelhető eleme a soproni katolikus egyházi javak, beneficiumok haszonbérlete volt. (Pl. 1635-ben két esztendőre Draskovich György püspökét árendálta, 1636 februárjában Albert Márton győri kanonok javadalmát is bérelte.) Ahogy egy datálatlan „Memóriáié’ jelzi, őt mind a soproni beneficiummal rendelkező katolikus egyházi középrétegek, mind pedig az evangélikus felekezetű városvezető elit, a magisztrátus is szakértőnek tarthatta az egyházi javadalmakkal kapcsolatos ügyek, döntések terén. Az aktív városi közéletet élő, a régió egyházi társadalma mellett királyi városi polgársághoz is számos szállal fűződő Fenessy Mihály ugyanakkor a vármegyei nemesség felé is jól kiépített kapcsolatokkal rendelkezett. Mindkét végrendelete (1661, 1662) Sopron vármegye esküdtjének említi őt.6 A Fenessyek esetében a családi stratégia meghatározó eleme volt az egyházi pályára orientálás. A 17. század középső harmadában a család több tagjával találkozhatunk az egyházi középrétegek sorában. Fenessy (II.) Mihály vasvári éneklő kanonok (cantor)-, 1645-ben, a hiteleshely székhelyével szomszédos vépi uradalom birtokosa, gr. Erdődy György, illetve a kőszegi uradalom zálogbirtokosa, gr. rimaszécsi Szécsy Dénes támogatásával a soproni városplébániára is pályázott.7 A család egy másik tagja pedig az egyházi főrendek sorába is eljutott. A Szelepcsényi György patronátusságát élvező, a nyitrai, majd esztergomi káptalan olvasókanonoki stallumát megszerző Fenessy György 1685-1686 során a csanádi, majd 1686 decemberétől 1699-ben bekövetkezett haláláig az egri püspöki címet kapta meg.8 6 Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1534—1848. I-II. Bp. 1982. (a továbbiakban: Házi: Polgárcsaládok) nr. 4619., GyMSMSL SVL Sopron város tanácsülési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Prot. Sen.)., vol. 44. 1635:89., 174., uo. Lad. L. fasc. 11. nr. 375/141., fasc. 12. nr. 376/75. (A fenti „Memorialé’-Ъап beneficium betöltésre valóságos előterjesztést készített a magisztrátus számára.) Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. (Fertőrákosi Füzetek 1) Fertőrákos 2000. (a továbbiakban: Bán: Fertőrákos) 27., 47. Nagyszámú, jelentős részben egyházi javadalmak ügyében keletkezett, a magisztrátushoz írott leveléből: Lad. LI. fasc. 5. nr. 49/133. Végrendeletei: uo. Testamenta, Lad. F. fasc. 3. nr. 87., 89. A Fenessy család kriptája 2010 kora tavaszán került elő a Sopron Fő téri Boldogasszony templomban folytatott régészeti, rekonstrukciós munkálatok során. Ezúton köszönöm Nemes András és Gabrielli Gabriella szívességét. 7GyMSMSL SVL Lad. L. fasc. 1. nr. 96-97. Vép, 1645. nov. 4., Szombathely, 1645. nov. 8., uo. Lad. LI. fasc. 3. nr. 44/53., Kozár, 1645. okt. 29. Erdődy Györgyre: Benda Borbála: Az Erdődy család 17. századi genealógiája. Turul 79 (2007) 4. sz. 109-125., Széchy Dénesre: Bariska István: A kőszegi uradalom és az osztrák kamarai zálogügyek. VSz 47 (1993) 1. sz. 39—53. 81656-1670 között a vasvári káptalan adattára is jelez egy, pontosan be nem azonosított Fenessyt: Desics Ignác: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan története főbb vonásaiban. In: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. II. Szombathely 1929. (a továbbiakban: Desics: Szombathelyi) 322., Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története (1608-1699). (Csanádvármegyei Könyvtár 29) Makó 1936. (a továbbiakban: Juhász: Csanádi) 112-115. A családtörténet, a kapcsolatrendszer és az egyházi pálya további kutatására hívja fel a figyelmet a következő adat: gr. Erdődy György Fenessy Mihály vasvári éneklőkanonokot ajánlotta a Lónyi Mihály halálával megürült plébániára.
