Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
,MlBE KERÜLT EZEN HŰSÉGI LEVÉL?” 437 A világi egyházszervezet mellett a szerzetesség fellendítésén is munkálkodott. Az 1310-es évek első felében tornai nemesek által eredetileg talán a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított, szerény anyagi feltételekkel rendelkező jenői (ma Tüskevár) pálos kolostort újabb javakkal látta el 1321-ben. Ekkor a keresztúri kolostorból újabb szerzetesek érkeztek Jenőre. Hogy a rendi hagyomány szerinti Mária Magdolnára történt titulusváltás ezzel van-e összefüggésben, nem bizonyítható. Azonban ettől függetlenül sem kételkedhetünk a püspök Bűnbánó Magdolna iránti tiszteletében - melynek jeléül és lelke üdvéért állatokat, négy szőlőt, egy malmot, szántót, egy telepítendő szőlőt, kaszálót és halászóhelyet adott Kisjenőn és Tornán a kolostornak hiszen az törvénytelen származása miatt teljesen érthető.160 161 Az egyházmegye területén élő szerzetesközösségeket azonban veszteség is érte. Léka bizonytalan időpontban alapított ferences kolostora, amely a Kőszegiek kegyurasága alatt állt, 1336-ban - a püspök halálának évében - égett le. Mivel I. Károly Kakas Miklós utódaitól ugyanekkor elvette a lékai várat, és Kemendet adta érte cserébe - Léka királyi birtok lett egészen 1390-ig -, nem maradt helyben lakó nagybirtokos család, amely újjáépítette volna.162 Ják és Pornó bencés apátságainak kegyuraságát 1325-ben az alapítóktól származó Ják nembeli Sitkeiek szerezték meg, illetve vissza nemzetségük számára, azonban nem elsősorban a szerzetesi élet előmozdítása által vezetve, hanem azok birtokainak megszerzése céljából. Annak, hogy kegyúrként bármit is tettek volna, nem maradt nyoma, ennek oka azonban egy későbbi nemzetségen belüli osztozkodás is lehet.163 Miklós püspök napi egyházkormányzó tevékenységéről általában különösen keveset árulnak el a források. Ez abból adódik, hogy bizonyosan a késő középkorban megszokott módon helynök segítségével kormányozta egyházmegyéjét - legalábbis 1325. június 19-én Tamás vasvári prépost Miklós püspök általános helynökeként intézkedett.164 A püspök főként 1326 és 1331 közötti rendszeres temesvári és visegrádi tartózkodásaiból következik, hogy ne tartsuk egyedinek Tamás prépost helynöki működését, hanem Miklós püspök egyházkormányzatában megszokott és általában betöltött hivatalt lássunk az egyetlen adat mögött is. Emellett sajátos helyzetet jelent, de könnyen lehetővé tehetett bizonyos munkamegosztást, hogy 1317 folyamán rokonának, Andrásnak, korábban vélhetőleg vasvári dékán- vagy győri olvasókanonoknak adta a vasvári préposti széket.165 Róla ezen kívül annyit 160UB IV. 262., AOkl XXIII. 201. 1611321. febr. 22.: AOkl VI. 43., ill. ugyanerről, de más példány alapján és napi kelet nélkül uo. 374. A kolostorról a szakirodalom meglehetősen ellentmondásosan nyilatkozik: Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézményekre. Pest 1870. I. 293., F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus. [Bp.] 2000. (a továbbiakban: Romhányi: Kolostorok) 33. 162Romhányi: Kolostorok 41., Engel: Die Güssinger 100-101., Uő.: Archontológia I. 357. 1 63Rácz György: A jáki apátság kegyurai a XIV—XV. században. In: Neumann Tibor (szerk.): Analecta mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. (Bp.-Piliscsaba) 2001. 179-202., 186—188., Romhányi: Kolostorok 53. 164HO III. 80-81., AOkl IX. 265., SzR 759. Nem tudni, pályáját hol kezdte. 1323. ápr. 3-án még nem ő a prépost, és a káptalani méltóságsorban sem szerepel: AOkl VII. 97., okt. 6-án már 6 a prépost: uo. 493. 165UB III. 126., AOkl IV. 603.: Quas percepi... (Nicolao) episcopo Iauriensi fratri domini Andree prepositi. 1316-ban (napi kelet nélkül) még Bors a prépost: AOkl IV. 380-381., 1317-ben
