Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
436 Vajk Ádám 1325. április 24-én székhelyén a barátudvari Herzo szerzetes testvérnek a Fogulföld (Vogelndorf, Tenefalva) tizedei fejében megengedte, hogy évente két márkát fizessen és továbbra is a korábbiak szerint szolgálja a győri egyházat.153 1331-ben pedig a pannonhalmi konventtel átirattá II. András 1224-i rábaszováti adománylevelét, igaz, nem tudni, milyen okból került erre sor.154 Egyházkormányzat A győri egyházmegye szervezete meglehetősen fejlett volt az Anjou-kor elején.155 Mégis fennmaradt néhány adat, melyek amellett szólnak, hogy Kőszegi Miklós püspöksége idején is - a változékony politikai légkör és a belháborúk dacára, sőt néhol éppen azért - épültek új templomok, igaz elsősorban a kegyurak érdeméből. Szombathelyen 1318. április 30-án engedélyezte Miklós püspök Asszonyi (de Azun) Máténak, hogy falujában Mindenszentek tiszteletére egyházat építsen Köveskút filiájaként, de állandó káplánnal.156 Ugyanott kelt 1318. december 6-i - fentebb már szintén citált - oklevelében megengedte Ják nembeli Szelestei Iván fiai részére, hogy Szent István első vértanú tiszteletére egyházjogilag a Szent György plébániának alárendelt kápolnát emeljenek, és a plébános alatt működő papot tartsanak.157 Nem utolsó sorban pedig Szőce temploma régészeti adatok alapján a 14. elejére keltezhető, így talán szintén Miklós püspöksége alatt épült.158 Egyházszervezeti fejlődés nemcsak új templomok emelése révén, hanem egyes egyházak egyházjogi előrelépésével is történt. Miklós kormányzása végén nyerhetett önálló plébániai jogkört Gerse, melynek kegyura, Magyar Pál gimesi várnagy neje, Gersei Margit később megalapította a pápoci prépostságot és perjelséget.159 Mivel a püspök eljárásbeli hibát ejtett a mákvai (Mákfa) anyaegyházról való leválasztás során, tudniillik nem egyeztetett annak kegyuraival, az új plébánia helyzete 1339-ben is rendezetlennek látszik.160 153Stiftarchiv Heiligenkreuz. Jelzet nélkül (www.monasterium.net, letöltés ideje 2010. május 10.), UB III. 197. (360. sz.), AOkl IX. 154. Tenefalva azonosításához: Csánki III. 687. és Györffy: Történeti földrajz IV. 158. 154DL 114., Dreska I. 37-38., AOkl XV. 98. 155 Valter Ilona: Áprád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. (METEM-Könyvek 43) Bp. 2004. (a továbbiakban: Valter: Téglatemplomok) 133—194. és különösen Uő.: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt 1985. (a továbbiakban: Valter: Sakralbauten) 73—297. adattárai az egyházmegye Rábáig és Marcalig terjedő nyugati felét tartalmazzák, amelyhez további adalékokat szolgáltat Vas megye egy részéről Kiss Gábor. A templomépítészet kezdetei Vas megyében (Régészeti módszerekkel a 11-12. századra keltezhető plébániatemplomok). Vasi Szemle 54 (2000) 1. sz. 65-72., Benczik Gyula-Feiszt György: Pusztatemplomok Vas megyében. Uo. 73-84., továbbá AOkl XXVI. 519., 561. 1S6DL 49616. és 89467., AOkl V. 110. A helységek a mai Salköveskút és Vasasszonyfa. 157HO III. 104-105., AOkl V. 322. A plébánia Répceszentgyörggyel azonos: Mező: Patrocíniumok 106. Az újkorban is Répceszentgyörgyhöz tartozott, de Szt. József titulussal: Dóka Klára: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 8. Szombathelyi Egyházmegye. Bp. 1999. 119-120. 158Valter: Téglatemplomok 185-186., igaz korábbi művében még 13. sz. közepinek tartotta az azóta feltárt templomot, 1. Uő. Sakralbauten 253-254. 159Bedy: Pápóc 2-11., 52-54.
