Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
„Mibe került ezen hűségi levél?” 433 két évre, majd 1335-ben rövid időre ismét lefoglalta - legalábbis a Győr várához tartozó - püspöki birtokokat,132 tizedeket és más jogokat, Kőszegi Farkas János pedig a Vas megyei birtokokat. A fentieket csak részben ellensúlyozta a megyésispáni jövedelem 1313-1318 között. Ám nemcsak a bevételek csökkenése, de újonnan jelentkező kiadások is nehezítették az egyházmegye anyagi alapjait. Kezdetnek ki kellett fizetni a pápai udvarnak az ún. commune servitiumot, kinevezési illetéket, amely a püspökség éves jövedelmének harmadát jelentette, ez pedig Győr esetében 800 aranyforintot tett ki.133 Gentilis legátus eltartása 1308-1311 között évi 250 ezüst márka (1000 forint!) terhet rótt a püspökre,134 ami az egyházmegye jövedelmezőségéhez képest kimagaslónak számít, hiszen például a sokkal gazdagabb kalocsai érsek is csak évi 240, az egri püspök évi 230 márkát fizetett.135 Ez nem lehetett független a püspök átmeneti helyzetétől, ahogyan a hozzá hasonlóan megválasztott, de még meg nem erősített erdélyi püspök is - igaz, káptalanéval együtt - évi 313 márkát fizetett Gentilisnek. Újabb egyházi teherként a pápai tizedszedők először 1317-1320 között az üresedésben lévő javadalmak egy évi bevételét és az időközben elhunyt Gentilisnek járó hátralékokat, majd 1332-1337 között a tized tízszeresében meghatározott összbevételek tizedét, vagyis (elvben) a püspöknek járó tizedek egészét szedték be a kúria számára.136 A püspökség jövedelmeit a 14. század elején évi 2500 forintra teszik,137 azonban az ennek tizedével megegyező éves pápai adót valószínűleg csak részben hajtották be, amennyire azt a töredékes adatok alapján meg lehet állapítani.138 Ezekhez a rendkívüli kiadásokhoz járult az I. Károly által kivetett új szolgáltatás, az újévi ajándék (50 márka=200 forint).139 Kőszegi Miklósnak a püspökség kárára változó anyagi feltételek ellensúlyozására tett számos intézkedése ismert. Ezek közül kiemelkedik, hogy ő építette át az ekkortól Rákvárnak is nevezett Fertőrákost, amely korábban püspöki udvarház (palota) volt. Megválasztásakor a Rákossal közvetlenül szomszédos soproniak tökéletesen érzékelték, milyen hatalmi következményei lesznek annak, hogy egy Kőszegi-sarj foglalja el egyházmegyéjük püspöki székét. Jól emlékeztek rá, hogy a 132Kis- és Nagyhajós, a Győr melletti Bánfalva, Börcs, Izsép, Kertesszer, Körtvélyes, Pér, Pinnyéd, Pozsonycsákány, Rábacsanak, Révfalu, Románd (?), Sámot, Szentpál, Takó, Vaszar, Vedrőd és talán a később Keszőhöz tartozó Bágyog, Himod, Szany, Rábaszentmiklós, Szovát, zömmel Győr és Sopron megyei helységek egy részéről lehet szó. 133Mályusz: Egyházi társ. 180-181. (a régebbi irodalommal). 134Fraknói: Magyarország és Szentszék 139. szerint csak évi 150 márka, aminek a forrásszöveg határozottan ellene mond. Ugyanis egy részének kifizetéséről Gentilis töredékes számadáskönyveiben több, az adott évre jutó adót is feltüntető bejegyzés tanúskodik, amelyek alapján kisebb részletekben, de gyakran - havonta akár többször - fizetett a püspök: MVH 1/2. 425., 427—428., 430., 433-436. és 445-449. 135MVH 1/2. 430., 433., Fraknói: Magyarország és Szentszék 139. : Fraknói: Magyarország és Szentszék 166., RÁcz: Anjou-ház és Szentszék 66. 137Fügedi Erik: Uram, királyom. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 20042. 119. 138MVH 1/1. 23., 182., 198-199., ugyanezek részben: Fejér VIII/2. 113., UB III. 126., IV. 238., AOkl IV. 603. 139Fraknói: Kegyúri jog I. 58. A király példátlan módon az egyházi nemeseket is megadóztatta (1. uott.). Az új püspök beiktatásának díja (mintegy 100 márka=400 forint) valószínűleg Kőszegi Miklóst még nem érintette.
