Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
34 Ábrahám Imre ... rendelkezések is a szőlőművelés kiterjedését és konszolidációját mutatták a török kiűzése utáni években, még inkább erre utalt a szőlőhegyek benépesedése állandó lakosokkal. Kezdetben feltehetően a földesurak, a kóborló katonák, a vármegyei hatóságok elől kerestek néhányan menedéket a szőlőkben s építettek ott kunyhókat, téli szállásul is alkalmas házacskákat. A szőlőhegyek rendtartásai ... szigorúan tilalmazták az állandó megtelepedést, ámde néhány év alatt valójában önálló települések jöttek itt létre.”76 A dézsmajegyzékek vizsgálata kiterjedhet arra is, hogy a szőlőhelyek melyikéről hányszor szedtek dézsmát. Eredményül megkaphatjuk, hogy hol maradt fönn végig a termelés, vagy megszakadás esetén egy-egy dűlőnek hányadában volt lehetőség dézsmálásra. Mivel a művelés fönntartásának vagy fölhagyásának alapja leginkább az a megfontolás lehetett, hogy „hol jártak a törökök” vagy más hatalmas fenyegető erők, tudomást szerezhetünk a szőlőhegy biztonságos helyeiről. Jó választ jó kérdésre kaphatunk: legbiztonságosabb volt Mogyorós ~ Egese (rejtett medence, háta mögött erdő), őt követi Bentalja ~ Kecskerágó (mögötte meredek oldal, afölött erdő), harmadik Köves-hegy (mélyutak és erdő). Meglepő, hogy a helyi közvélekedés ellenére Vaskapu nem bizonyult annak: sorrendben csak a 19. helyen áll, hiszen már 1564-ben elfogynak az adózói, és csak 1615-1624 között jelentkezik 1-3 dézsmáltjával.77 A rend kedvéért soroljuk föl Vaskapu ismertebb társait is a nem biztonságosak között: Hencse, Szurdok, Felkert ~ Cinege, Előhegy ~ Cseh-hegy, ezek részint nyitott terepek, részint nyitott szájú völgyutak. 11. A névegyüttesen végzett statisztikai értékelés után hasznosnak látszik névtani rendszerezéssel rákérdezni a lakosoknak a nevekben föllelhető különféle mutatóira is. Előtte azonban fűzhetünk megjegyzéseket a településnek csak most fölbukkant néhány helynevéhez. így örömet jelent, hogy a Bajos, Bentalja, Tátika (< Tádé), esetleg Warchó szaporította eddig ismert középkori személyneves megnevezéseinket. Hogy Nyálon is élt a promontorium magyar neve, az Előhegy és a Hásság erdőnév, hogy koraibb időpontunk van a Szurdok, Vaskapu nevekre, továbbá olyan fontos azonosításokkal találkozunk, mint Felkert ~ Cinege, Mogyorós ~ Egese, Pitkalló ~ Porgoman. Utóbbiak nagy szolgálatot tesznek az eddig lehetetlennek bizonyult lokalizálásban. A listák személynevei között a családnevek vizsgálata is ígér hozadékot. A két század névanyaga kevés kivétellel egyazon fajtákból áll: apanév társadalmi helyzetre utaló név foglalkozásnév viselt tisztségről való név (16. sz.-i) helynévi eredetű valakihez való tartozást kifejező név 76Gecsényi: Adatok 34. 77Meglepőnek azért mondható, mert a közvélemény messze a legbiztonságosabb helyként emlegeti, és éppen a török idők tekintetében. Mintha ezzel a vélekedéssel harmonizálna a községi elöljáróság 1864. évi jelentése is: „... a Kis nyuli hegynek éjszak nyugoti részen, a hegybe benyulik egy utsza, mely ’Vaskapu’ név alatt áll: - Régi időben t. i. azon környék iszonyú rengeteg erdő lévén, melybe a bejárás egyedül és csak ez volt kivétel nélkül, mely hogy el zárva legyen, egy irtóztató erős kapu volt a bejárás elzárására építve, mely kaput három erős vas rúd tartotta, ezen kaput részint a vasrudak, részint erőssége miatt vas kapunak neveztékPesty: Nyúl. Vaskapu „helyezése” akkor nem meglepő, ha a nevet köznévi jelentésben ’hegyszoros’-nak vesszük.
