Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Krisch András: Egy ismeretlen győi futár naplója, 1809
300 Krisch András hoz. Győr francia bombázásánál, illetve az ennek következtében terjedő tűz kapcsán tett említést a ,,rni házunkról”, ami a Balogh-féle házzal szemben a Fő téren túl állt. A Balogh-féle ház esetén feltételezhetjük, hogy Balogh József orvos belvárosi házáról van szó, de ennek pontosabb azonosítása nem sikerült.4 Győr-wolkersdorfi futárszolgálata kapcsán említette, hogy a győri Lővészegyletnél volt hadnagy, sajnos azonban ebből az időszakból nem rendelkezünk pontos egyleti névsorral.5 A győri ütközet és ostrom időszaka naplókban és krónikákban gazdag.6 Ez a német nyelvű forrás egy futár szemszögéből bővíti ismereteinket erről az időszakról, aki még az ütközet előtt két nappal indult városából futárszolgálatra. A napló két részből áll: az első részben a szerző saját élményei alapján tárgyalja a június 12- 24. közötti eseményeket. Ezekben a napokban katonai futárszolgálatot teljesített a Győr-Wolkersdorf-Aspern-Wagram, majd a Wagram-Pozsony-Komárom-Pest útvonalon. Elmondása szerint utolsó futárként kelt át Medvénél a Dunán. Komárom és Pest közötti útja során feladatul kapta a Duna jobbpartján található hajók és malmok biztonságba helyezését, vagyis a bal partra kellett ezeket vontatni. Jól kiképzett és tapasztalt katonáról, illetve polgárőrről lehet szó, mert pesti tartózkodása idején, amikor Győrbe nem térhetett haza a város ostroma miatt, az ottani polgárőrséget gyakorlatoztatta. Az általa bejárt útvonal érintette az 1809-es hadjárat majd’ minden fontosabb települését. Győrből indult június 12-én az ütközet előtt két nappal, majd Wolkersdorfba az uralkodó, I. Ferenc tartózkodási helyére érkezett. Ezt követően az Aspern-esslingi csatamező érintésével - ahol hivatalosan is katonai szolgálatba vették Károly főherceg főhadiszállására Wagramba érkezett. Innen Pozsonyba vitt sürgönyt Bianchi tábornoknak. A Pozsony előtti ártérben ekkor már hetek óta hídfő harcok zajlottak. Komárom a Győrtől visszavonult János főherceg seregének és a nemesi inszurrekciónak volt gyülekező helye. Innen pedig mondhatjuk a biztosnak tűnő hátországba, Pestre érkezett. A napló második részében a távollétében lezajlott győri eseményeket foglalja össze, értesüléseinek pontos forrását azonban nem ismerjük. ír az osztrák és francia csapatoknak a térségbe való megérkezéséről, az ütközetről, majd a várost ért bombázásokról, azok intenzitásáról és említést tesz az épületekben esett károkról 4GyMJVL IV.A.1056.oo. Felvallási jkv. 1798. föl. 11. 5 A győri polgárőrség volt az egyetlen Magyarországon, amely a belső rend és közbiztonság fenntartása mellett ténylegesen kivette részét a franciák elleni harcból. 1809. június 16-án mikor Győr helyőrsége megpróbálta átszakítani az ostromgyűrűt, ők fedezték a kitörő katonaságot. A franciák azonban könnyen felismerték őket kalapjaikról és megüzenték, hogy a város elfoglalása után a polgárőröket, amennyiben nem térnek vissza házaikba, hadifoglyoknak fogják tekinteni, aminek meg is lett a hatása. 6 A győri ütközetről és a város ostromáról több publikált naplót és krónikát ismerünk: Dr. Németh Ambrus: Franczia világ Győrött 1809-ben. Paintner Mihály Antal naplójegyzetei. Történelmi Tár 2. (1902) 136—144.; Dr. Németh Ambrus: Győr városa a francziák hatalma alatt 1809- ben. (A karmel-rendi székház naplójegyzeteiből.) Történelmi Tár 5. (1904) 376-399.; Hohenegger Lőrinc: Győr’ Ostromlásának Napló könyve 1809-ik Esztendőben írta Hohenegger Lörincz Istenes Tudományok Doctora és Rákos Mező Város’ Pléhbánosa. In: Tudományos Gyűjtemény 1820. II. 47-89.; A győri Orsolya-zárda krónikájának feljegyzéseiből közöl részleteket: Bay Ferenc: Napóleon Magyarországon. Bp. 1941. 175—177. Uő közli: Értei báró jelentése az 1809. évi győri sáncmunkákról, a győri csatáról és a vár ostromáról. I. m. 157—170.
