Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Krisch András: Egy ismeretlen győi futár naplója, 1809
Krisch András Egy ismeretlen győri futár naplója 1809 Az Osztrák Császárságnak a francia háborús sorozat folyamatos vereségeket hozott. A külpolitikai helyzet kedvező alakulása miatt Ausztria 1809 tavaszán kiváló alkalmat látott a visszavágásra. Az osztrák hadüzenetet kezdeti hadi sikerek követték, majd általános visszavonulás mindhárom (Bajorország, Itália, Galícia) hadszíntéren. Károly főherceg a fősereggel a Duna bal partján hátrált, nyitva hagyva az utat a franciák előtt Bécs felé. A birodalom fővárosába Napóleon csapatai 1809. május 13-án, 1805 után immár másodszor vonultak be. Innen intézte két nappal később a francia császár híres kiáltványát a magyar nemzethez, melyben felszólította a nemességet, hogy válasszanak maguk közül nemzeti királyt. A császár a válaszra két hetet várt, hiába. A magyar nemesség ekkor már Győrnél gyülekezett, hogy megütközzön június 14-én Jenő itáliai alkirály csapataival.1 A francia hadsereg 1809. május 29-én Sopron térségében lépte át az osztrákmagyar határt és megkezdte előrenyomulását Győr felé, illetve kísérletet tett az Észak-Itáliából Győr irányába visszavonuló Déli Hadsereg útjának elvágására. Az 1809. június 14-i győri ütközet a francia háborús sorozat legjelentősebb magyarországi összecsapása és egyben a nemesi felkelés bevetésének utolsó színhelye. A túlerőben lévő franciákkal szemben az osztrák reguláris hadseregnek és a rosszul felszerelt, s kiképzett, de a körülményekhez képest bátran helytálló nemesi felkelőknek nem lehetett esélyük.2 A vesztes ütközet után a győri helyőrség a város kapuit eltorlaszolta, ezzel megkezdődött a 10 napos ostrom. Miután a védők hiába vártak a felmentő seregre és a lövetések miatt a polgári lakosság is a megadást kérte Péchy Mihály városparancsnoktól, Győr június 24-én kapitulált. Ennek az időszaknak Győrtől távoli, de azoktól nem független eseményeit tárgyalja jelen írásban publikált napló, amely a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrizetében található.3 Szerzőjét név szerint nem ismerjük, mivel csak olyan adatokat közöl magáról, amelyek nem elégségesek személye megállapításá1 Az 1809-es év magyarországi eseményeit részletesen és komplexen tárgyalja: Veress D. Csaba: Napóleon hadai Magyarországon 1809. Bp. 1987.; Az 1809-es hadjáratot mutatja be: Weiden, Ludwig: Der Krieg von 1809 zwischen Oesterreich und Frankreich. Wien 1872. Az 1809-es év újabb hadtörténeti összefoglalóját adja: Odor Imre: Magyarország és a francia háborúk. In: Nagy képes Millenniumi hadtörténet. (Rubicon-Aquila-könyvek) Bp. 2000. 255—265. 2 Az 1809-es nemesi felkelés, illetve a győri csata történeti irodalmának áttekintését adja: Vízi László Tamás: Az 1809-es győri ütközet a magyar történeti irodalomban. Acta Musei Papensis. Pápai Múzeumi értesítő 11. Pápa 2006. 25-44. 3GyEK 99. Ms 52. Lochner János gyűjteménye.
