Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
284 Kelemen István Csak néhány helyen találunk példát széna119 és szalma szolgáltatására. A tanító Undon és Csepregen a mezőváros rétjéről 1 szekér szénát kapott. Mindkét Vis 1-1 szekér szénával és 4-4 kereszt szalmával tartozott. A nemesládonyi közösség ugyanakkor évi 12 ft-ot fizetett a széna és a tűzifa helyett. Az iskolamesternek mint harangozónak a harangozásért általában házanként egy-egy kenyeret, ún. harangozó kenyeret adtak (Dénesfa, Egyházasfalu, Gór, Gyóró, Lövő, Ság).120 Nemesládonyban ezt nem házanként szolgáltatták, hanem házaspáronként. Sajtoskálon a házatlan zsellérektől is kapott. Példákat találunk a kenyér megváltására is: Bőben összesen 10 mérő rozst adtak, Keresztényben a telkesek mindegyike 1/k mérő rozst szolgáltatott, Újkéren pedig minden telkes jobbágy részéről у8 mérő búzával, minden házas zsellér tekintetében pedig félannyi rozzsal történt a megváltás. Újkéren a községtől 2 mérő rozst kapott azért, hogy Krisztus haláláról megemlékezve minden pénteken 3 órakor harangozott. A vihar elleni harangozásért a szőlőbirtokosoktól szüretkor must121 járt neki. Az egyházasfalui mesternek a gógánfai szőlőhegyen minden szőlőbirtok után, mely 1 vagy 2 pint nagyságú volt, 1 icce mustot, a 4 pintes szőlőről pedig 2 icce mustot kapott (összesen évi 1 akó). Köteles volt minden héten egyszer kimenni a szőlőbe, amit gyümölccsel honoráltak. A felsőszakonyi tanítónak 4 akó bor járt évente. Káptalanvisen minden szőlősgazda köteles volt 1 pint mustot szolgáltatni (összesen évi 7 akó). Csepregen a borszolgáltatás évente 8 ft bevételt eredményezett. A toronyóra kezelését, felhúzását Csepregben készpénzzel (3 ft 12 kr), Ivánban 1 szekér szénával, Lövőn minden szőlő után 2 icce musttal díjazták. Az ostyasütésért készpénzt (Cirákon, Górban és Répceszemerén) vagy 1 mérő búzát (Bőben, Egy házasfaluban, Horpácson, Újkéren, Völcsejen) kapott. Lövőn az ostyasütést saját lisztjéből végezte, amiért a templom kasszájából 15 ft díjazásban részesült. Undon a nagyböjti időszakban régi szokás szerint ún. szombati tojás ajándékoztak neki, Górban a böjti litániákért készpénzt kapott. A földesuraktól és az alapítványokból befolyt jövedelmek Az egyház kegyura és más helybeli birtokos több helységben anyagi támogatásban részesítette az iskolamestert. Dénesfán a Czirákyak évente 4 szekér fával, 4 mérő búzával, 8 mérő rozzsal és 12 ft-tal járultak hozzá a tanító megélhetéséhez. Gyórón szentgyörgyi Horváth János kegyúr 1-1 mérő búzát és rozst, valamint 4 ft 12 kr-t ajánlott fel minden évben. A Festeticsektől a sági tanító éves szinten 5-5 mérő búzát és rozst, 1 mérő árpát, 2 szekér szénát, 1 szekér sarjút, 1 öl tűzifát és készpénzben 2 f 24 kr-t kapott. A góri kegyúr, Guary (Guóry) Károly táblabíró a tanító számára jutalomképpen örökösen 10 ft-ot ajánlott, anyja, jobaházi Döry 119Tájékoztatásul: a szerződések szerint 1846-ban 1 szekér széna ára Csepregen 5 ft, Ivánban 6 ft, Undon 10 ft volt. 120Tájékoztatásul: a szerződések szerint 1846-ban 1 kenyér ára 12 kr. 1211 icce (= 0,5 pint) volt, amit latinul media-nak neveztek. 1 soproni icce = 0,62 1, 1 pozsonyi icce = 0,839 1. 1 akó bor 1846-ban Szakonyban 1 ft-ot ért, Egyházasfaluban 1 akó must 2 ft-ba, Lövőn 2 ft 48 kr-ba került.
