Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 285 Klára, Guary Miklós özvegye pedig 12 ft-ot. „E két kegyes ajánlat olyan kitűnő szívességgel tétett, hogy ha kívántatni fog, ajánlatuk tőkéjét azonnal le teendik, addig is pedig évente fogják az ígért mennyiséget kiszolgáltatni’ - foglalták bele a javadalmazási szerződésbe.122 A káptalanvisi mester számára a földesúri jogokat gyakorló győri székeskáptalan a következő egyházlátogatás megtörténtéig évi 20 ft-ot ígért. A tanítók számára alapítványi formában nyújtott támogatás fontos szerepet töltött be korszakban. Korábban már szó esett Tatay lövő plébánosnak a szegényebb sorsú nemeskéri gyerekek megsegítésére létrehozott pénzalapjáról. Ebből a pénzalapból minden évben 1 ft 30 kr-os kamatbevétele volt a helyi tanítónak. Csepregen a 700 váltóforint alapítványi tőke 6%-os kamatja évente 16 ft 68 kr-t eredményezett. A káptalanvisi iskolába járó gyerekek tanítására nemes Konkolyi László 300 váltóforint tőkepénzt hagyott 1819-ben kelt végrendeletében,123 melynek 7 ft 12 kr összegű éves kamatját a tanító kapta meg. Szőgyényi Zsigmond 1826-ban kelt végrendeletében 100 ft törzstőkével - évi 6%-os kamattal - alapítványt hozott létre az egyházasfalui oskolamesternek „jobb dotatiojára”A24 A királyi közalapítvány (vallásalap) pénztárából évente 21 ft 6 kr-t utaltak ki Lócsra, 43 ft 53 kr-t Nemesládonyba, 23 ft 48 kr-t Jánosfára és 16 ft 2 kr-t Sajtoskálra.125 Nyugdíjazás A II. Ratio szabályozása értelmében a falvak, mezővárosok „[...] kiöregedett tanítóit, ha hiányt szenvednek [... ]”, a közösségeknek kell megfelelően ellátniuk, „érdemeik szerint méltányosan és körültekintően”. A jogalkotó a tanító özvegyeire is tekintettel volt.126 A Rendelet 30 év „hiv és buzgó szolgálat’ után tette jogosulttá a tanítót nyugdíjra.127 A kerület felügyelői iratai között nyomon követhető nemes Stántsits (Stansits) János gyórói oskolamester nyugdíjba helyezésének folyamata. Stántsits 50 év szolgálat után, érdemeire és idős korára nézve 1846-ban kérte nyugdíjazását.128 Tatay János esperes a kérelmet az igazoló okiratokkal együtt 1847. február 13-án továbbította Deáky Zsigmond tankerületi főigazgatóhoz. Tatay elismerően szólt az idős mesterről: „[... ] betsületes, józan és szorgalmas [...], ki azon feliül csekély béréből gyermekeit is a szeretett Haza szolgalatjára nevelni iparkodott’. Deáky a folyamodványt 20-án „pártoló ajánlattal” terjesztette fel. 122Szerződés, Gór. A góri tanító segélyként („segedelem pénz”) évi 6 ft 57 kr-t is kapott. 123GyEL Plébániai lt. Répcevisi plébánia iratai. 3. d. 124GyEL PL Conscriptio proventuum parochialium, Egyházasfalu. 125Répceszemerén 12 ft-os — közelebbről meg nem határozott — alapítványi juttatásról történik említés. Elképzelhető, hogy kapcsolatban áll azzal az 1839-ben tett, 500 váltóforint nagyságú alapítvánnyal, amelynek 6%-os éves kamatját a helyi iskolamester kapta meg annak fejében, hogy négy szemerei és két csáfordi szegény sorsú gyereket ingyenesen tanít. GyEL Plébániai lt. Répceszemerei plébánia iratai. 1. d. 126II. Ratio 289-290. §. 127Rendelet 71. §. 128GyEL Iskolai Levéltár, I. sorozat (Régi iskolai anyag), 5. tétel. Felügyelői iratok. XX. doboz. Csepreg.
