Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 283 Jegyzői díj A Rendelet a tanítói és a jegyzői hivatalt szétválasztását szorgalmazta: „Ezen tanítói hivatal, hol a körülmények úgy hozzák magokkal, a kántori kötelességgel ugyan megférhet; de a jegyzői hivataltól minden módon elkülönöztessék’.116 A tanítók végezték átmeneti jelleggel ugyan továbbra is a jegyzői teendőket, de a két feladatkör határozottan elkülönült egymástól. A szerződések csak négy esetben foglalkoztak a jegyző díjazásával: Bőben évi 12 ft, Káptalanvisen és Ságon 8 ft jegyzői fizetést állapítottak meg. A zsirai mester a közpénztárból Zsirán 12, Salamonfán és Gyülevizen összesen évi 10 ft-ot kapott. Haszonvételek A tanító számára biztosított vagyoni értékű jogok közül elsőként a legeltetési jogosultságot kell megemlíteni. Káptalanvisen a helybeli közlegelőn két szarvasmarháját szabadon, ingyen legeltethette. Horpácson akkora mértékű legeltetési jog illette meg, mint egy féltelkes jobbágyot. Zsirán a község erdeiben két sertést makkoltathatott és annyi marhát legeltethetett, amennyit akart és tartani tudott. Szénát Horpácson, Répceszemerén, Lőcsön117 és Undon a temetőkaszálás jogának átengedésével biztosítottak számára. Egyéb jogcímeken járó jövedelmek Az iskolamesterek a szerződések alapján meghatározott mennyiségű tűzifára (vagy fapénzre)118 voltak jogosultak. Bőben (4 ft 48 kr), Cirákon (4 ft) és Ságon (1 öl fa helyett 4 ft 48 kr) fapénzt fizettek neki. A gyóróiak 4 ft értékben szolgáltattak fát, a góri iskolamesternek 8 szekér tüzelőág járt. Az egyházasfaluinak a plébánia erdejéből (13 szekérrel), a keresztényinek a templom erdejéből (6 szekérrel) biztosították a tűzifát. A többi helyen a következő mennyiségeket kapta: Horpácson 8 szekér, Nemeskéren 6 szekér, Felső- és Alsószakonyban együtt 4 szekér, Jánosfán 3 szekér, Ivánban és Lövőn 2 szekér, Csepregen 8 öl, Répceszemerén 2 öl, Felső- és Alsólócson együtt 1 öl, Káptalan- és Nemesvisen együtt 2 öl. Zsirán a helység erdejéből annyi fát szolgáltattak, amennyire a tanítónak szüksége volt, összesen évi 40 ft (!) értékben. A tűzifa felvágása és a tanítóhoz szállítása az illető közösségek feladata volt. Erről kifejezetten Egyházasfaluban (Dasztifaluval és Gógánfával együtt), Horpácson (Lédeccel közösen), Keresztényben, Zsirán és Újkéren tesznek említést a szerződések. A sajtoskáli mester a lakosságtól nem kapott tűzifát, hanem erről magának kellett gondoskodnia, a szállítást ugyanakkor - ha az oda-vissza út nem tartott egy napnál tovább - a község vállalta magára. A tanító által saját pénzen vásárolt fát az újkériek és az undiak is hazahordták. 116Rendelet 63. §. 117Lócson a katolikus és az evangélikus temetőt egyaránt kaszálhatta. 118Tájékoztatásul: 1846-ban Horpácson 1 öl tűzifa = 48 kr, így 8 szekérrel = 6 ft 24 kr. Csepregen 1 öl fa 3 ft-ba került.
