Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
268 Kelemen István szakasztatták, s csak lassanként ruházkodtatván, igen nehezen folytatják iskolai pályájukat’ - jelentette a plébános.58 A Ratio elfogadta a realitást, bár jogalkotói kívánalomként megfogalmazta, hogy „ a falusi fiatalokat nyáron éppen úgy, mint a téli időszakban egyaránt kötelezzék az iskolai tanulásra, egészen addig, amíg el nem jutottak a mezőgazdasági munkák végzésére alkalmas életkorig. Ez csak kevesektől remélhető, a szülők legtöbbje ugyanis még az öt-hat éves kort alig elért gyermekeit is igénybe veszi a szántóföldön, a ház körüli munkákban és másféle foglalatosságokban. Ennek ellenére meg kell tűrni ezt a szokást, amelyet régi hagyomány tett elfogadottá!’. Előírta, hogy a mezei munkák befejeződése után azok a gyerekek, akikre a szülőknek már kevésbé van szükségük, járjanak iskolába, délelőtt és délután 2-2 órában tanulják a tananyagot.59 A II. Ratio hasonló szabályozást tartalmazott. Javasolta, hogy az iskola tanulóit osszák két osztályra úgy, hogy (főleg nyáron) az idősebbek csak a reggeli órákban, a kisebbek pedig - akik még nem tudnak szüleiknek segíteni — délután járjanak iskolába.60 A tankötelezettséget mindkét nem számára 6-tól 12 éves korig állapította meg. A mulasztásában felelős szülők számára akár testi büntetést is kilátásba helyezett.61 A Rendelet a kétéves alsó tagozat elvégzésére minden 6 és 12 év közötti gyermeket kötelezett, a mulasztásban felelős családokat a községi pénztárba befizetendő pénzbüntetéssel sújtotta.62 A szorgalmi időszak októbertől augusztusig tartott, de a falusi tanodákban a kerületi felügyelő a helybeli igazgatókkal egyetértésben, a főigazgató értesítése mellett a mezei munkákhoz igazodva minden évben több ízben megszüntethette a tanodába járást, úgy, hogy ezek a szünetek a tavaszi szántás, kaszálás, aratás és szüret idején összesen a 6 hetet nem haladhatták meg.63 Az iskolalátogatás 1840-es évekbeli alakulását az egyes helységekben az alábbi táblázat foglalja össze. A feltüntetett arányszámok azt fejezik ki, hogy a tankötelesek (azaz a 6-12. év közötti, az elemi tanodák számára előírt tananyagot még el nem végző) gyerekek hány százaléka vett részt a - nagyobb arányban látogatott - téli félév tanóráin az egyes tanévekben. Az adatszolgáltatás hiányosságai miatt Csepreg, Egyházasfalu, Jánosfa, Lövő, Nemeskér és Répceszemere esetében az arányszámokat nem lehet meghatározni. A jelentések alapján a tankötelesek és a ténylegesen iskolába járók számának alakulását, valamint a gyerekek társadalmi hovatartozását az egyes helységekben a Függelék táblázatai szemléltetik. 3. A tanítás nyelve és a tantárgyak A népiskolákban a tanulók anyanyelvén folyt a tanítás. Undon horvátul és magyarul vegyesen, a többi helyen pedig a „honi nyelv”-en, magyarul tanultak a 58 Jelentés, Lövő 1847/48. 59Ratio I. 89. §. 60Ratio II. 10. §. 61 Ratio II. 11. §. 62Rendelet 76-78. §§. 63Rendelet 36. §.
