Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 269 1840/1 1841/2 1842/3 1843/4 1844/5 1845/6 ЧО 1 fH 1847/8 1848/9 Bő na. 68,18 85,37 80,85 84,21 78,64 89,42 86,44 86,07 Bük na. na. na. 75,76 na. na. na. na. na. Cirák 84,71 85,45 100 85,71 100 na. na. na. na. Dénesfa 85,71 9032 100,00 9239 90,91 na. na. na. na. Felsőszakony 64,84 79,17 83,33 56,82 51,14 60,00 na. 64,10 50,00 Gór na. 54,05 na. na. 80,00 59,62 81,82 80,00 76,67 Gyóró 75,86 57,69 62,86 86,67 7837 na. na. na. na. Horpács 27,87 25,45 57,14 37,50 7333 66,67 73,33 7333 81,11 Iván na. 7733 na. 79,43 56,82 na. na. na. na. Káptalanvis 86,36 74,70 na. na. 100,00 92,19 77,66 na. na. Keresztény 48,65 64,44 na. 46,00 na. na. 71,11 70,00 na. Lőcs na. na. na. na. 87,10 66,67 58,33 66,67 55,17 Nemesládony na. na. na. na. 19,57 50,00 58,33 66,67 na. Ság na. na. na. na. 76,19 60,00 81,82 76,36 82,76 Sajtoskál na. na. na. na. 78,95 66,67 87,50 77,78 78,57 Újkér 47,50 85,83 na. 90,48 na. na. 78,10 96,61 na. Und 19,20 19,23 64,29 44,12 80,95 80,95 80,95 80,95 8739 Völcsej 79,85 83,21 68,22 78,36 65,47 80,58 87,34 87,34 100,00 Zsira na. 83,33 na. na. 90,99 87,04 88,71 na. na. 1. táblázat. Az iskolalátogatottság nagyságának alakulása (1840/41-1848/49) diákok. Lövőn a nagyszámú németajkú lakosság miatt - innen a mezőváros korabeli Német-Lövő elnevezése - a magyarul még nem tudók kedvéért németül is tanított a mester. Sopron vármegye 1847. július 12-én tartott közgyűlésén napirenden szerepelt a német és horvát helységekben a magyar nyelv terjesztése céljából a magyar nyelvben jártas tanítók és segédek alkalmazásának kérdése. A szolgabíróknak előírták a magyarul nem tudó és segédek tartására nem képes tanítóknak és a nyilvános próbatételek eredményének települések szerinti bejelentését.64 A hitoktatást (beleértve „az evangéliumok és a kánoni levelek részleteinek magyarázatát is”) a Ratio a plébános feladatává tette.65 A falusi iskolák tananyagát két fő csoportra osztotta. Minden gyereknek meg kellett tanítani az olvasást (a betűk felismerését, azok szótagokká fűzését és a folyamatos szövegek olvasását), az írást (helyesírást és szépírást), a számtani alapműveleteket, valamint „azokat a tudnivalókat, amelyekkel a falusi embereket a becsületességre és a családi-házi ügyekkel való figyelmes törődésre lehet oktatni’. Csak egyes tanulóknak kellett oktatni a latin nyelv alapjait (pl. akik a latin iskolában kívántak továbbtanulni) és a német nyelvet ott, ahol ezt általában nem beszélték.66 A tananyagot illetően a II. 64GyEL PL Iskolai Levéltár, I. sorozat (Régi iskolai anyag), 5. tétel. Felügyelői iratok. XX. doboz. Széplak. Kivonat a vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvéből. 65Ratio I. 87. §. 66 Ratio I. 88. §.
