Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 267 lös, részént a bekövetkezhető összedülés, részént az egész helységnek kárára könyen tűz vész miatt''’ Illyés Ignác sajtoskáli plébános levélben kérte a püspököt, hogy engedélyezze a templom pénztárából a költségek egy részének finanszírozását.51 A püspök 409 forint 43 váltókrajcár nagyságú összeg kölcsönzéséhez járult hozzá.52 2. Az iskolalátogatási hajlandóság A tankötelesek és a ténylegesen iskolába járók száma közötti szignifikáns különbség általános kor jelenségnek számított. A szülők a nyári hónapokban gyerekeiket arra kötelezték, hogy maradjanak otthon, vigyázzanak kisebb testvéreikre vagy a család öreg tagjaira, legeltessék az állatokat, illetve maguk is vegyenek részt a mezei munkákban. Előfordult, hogy a második félévet meg sem lehetett tartani a hiányzások miatt. A plébánosok gyakran arról panaszkodtak, hogy míg az első (téli) félévben a gyerekek szorgalmasan látogatták az oskolát, addig Szent György napjától (április 24.) egyre inkább elmaradoztak. Ahogy a bői plébános találóan megfogalmazta: „in aestate silent Musaé’.53 A tanulmányi előmenetel szempontjából a nyári kimaradások azért is gondot okoztak, mert a gyerekek sok mindent elfelejtettek abból, amit télen tanultak. Több esetben a tanodák szűk volta (pl. Bük) tartotta távol a tudományoktól a tanköteleseket. Máskor a szülők nem tudták szegénységük miatt az iskolába járáshoz megfelelő ruházattal és felszereléssel ellátni gyermekeiket. Lócson példának okáért az 1844/45. tanévre vonatkozó jelentésben az áll, hogy „télen, rósz időben sokan ki maradnak, mert ruházatlanok'.54 55 A szegénység több szülő számára meghiúsította kántorpénz megfizetését. Bükön a jelentés hangsúlyozta, hogy amennyiben „az úgynevezett kántor pénz és a gyermekek által behordandó fa-darabok megszüntetnének, két annyi gyermek is járna a tanodába".55 Az ügyben előrelépés történt, hisz 1847-ben már arról értesülünk, hogy a tanulók száma megszaporodott, mivel megszüntették a pénzfizetést és a fahordást, az iskola fűtéséhez pedig Guaryné (Guoryné) asszony 5 pengőforintos alapítvánnyal járult hozzá.56 Az oktatás hatékonyságának nem kedvezett a korabeli iskolahálózat fejlettségi szintje és a széttagolt településhálózat sem, nevezetesen, hogy egyes helységekben nem működött tanoda. A nagy távolságot és az utak rossz minőségét jelölte meg a pórládonyi, berekaljai és tompaházi diákok távolmaradásának egyik okaként a nemesládonyi plébános.57 A korszak hadieseményei is közbeszóltak: Lövőn 1848. október 20-án pusztítottak a horvát csapatok: „a reánk rohanó horvátok által mindenüktül megfosztatván, különösen a gyermekek ruhátalanok lévén tanulásokat félbe 51GyEL PL Parochialia, Sajtostól. 52GyEL PL Parochialia, Lőcs. 53Jelentés, Bő 1830/31. 54Jelentés, Sajtostól 1844/45. 55Jelentés, Bük 1844/45. 56Jelentés, Bük 1846/47. 57Jelentés, Nemesládony 1846/47.
