Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
262 Kelemen István volt, aki az anyanyelvi iskolák felügyelőjének és a tankerületi főigazgatónak az irányítása alatt állt.18 A Rendelet a tanodák felügyeletét a tankerületi főigazgatóknak alárendelt világi tanfelügyelők helyett az espereseknek mint kerületi felügyelőknek a kötelességévé tette.19 A Rendelet a gyermekek korcsoportonkénti elkülönítését előírva megkülönböztette egymástól az alsó és a felső elemi tanodákat. A két első osztály alkotta az alsó, a harmadik és a kétéves negyedik osztály pedig a felső tanodát, így a kétéves alsó és hároméves felső tagozat szabályozásával 5 éves elemi oktatást teremtett meg Magyarországon.20 Az alsó tanodát mindenki számára - „akármilly sorsú és állású légy eri' — a „mellőzhetetlen mivelődéi’ első fokának tekintette, ahol az elengedhetetlenül szükséges elemi ismeretek oktatása történik.21 A felső tanoda azt a feladatot kapta, hogy az élet különböző pályáira készítse elő azokat, akik „a tudományok és mesterségek terén bővebb oktatást nyerni, s talán felsőbb Tanodákba lépni kívánnak [... ]”.22 Az alsó tagozat felállítása minden településen kötelező volt, ahol erre elégséges számú gyerek élt, felső tagozatot viszont csak a nagyobb helységekben kellett létesíteni. Az alsó elemi tanodák esetében előírták, hogy mind a két osztálynak ugyanaz legyen a tanítója „[... ] többnyire egy szobában s a körülményekhez képest segéddd\23 A tanodák „építési, és minden egyéb fölállítási s föntartási költségé'-nck viselésére - ami magába foglalta a tanítók díját és a „tanodák szükséges kellékekkeli' ellátást - az illető helységeket kötelezte. A fenntartással járó költségek viselésében egyfelől mint az erre egyébként is kötelezettek, a kegy- és földesurak, másfelől pedig a pártfogók és a magánalapítványok segíthettek.24 A vizsgált időszakban a csepregi esperesi kerületben összesen 24 római katolikus elemi tanoda működött: mindegyik plébániai székhelyen, továbbá Dénesfa, Gyóró, Und, Zsira, Nemeskér, Jánosfa, Lőcs, Ság és Keresztény filiákban. A dasztifalui és gógánfai katolikus szülők Egyházasfaluba, az alsószakonyiak és gyalókaiak Felsőszakonyba, a lédeciek Horpácsra, a nemesvisiek Káptalanvisre, a gyüleviziek és salamonfaiak Zsirára, a berekaljaiak, kis- és nagygeresdiek, mesterházaiak, pórládonyiak és tompaházaiak Nemesládonyba, a csáfordiak és csériek Jánosfára, a herényiek és hetyeiek Lócsra, a simaháziak Ságra, a szoporiak Űjkérre járatták iskoláztatás végett gyerekeiket, ott tartották fenn a helyi közösséggel együtt az iskolát. A Rendelet ugyanis - abban az esetben, ha kevés tanköteles élt egy helyiségben, és a lakosság szegény volt - átmenetileg lehetőséget biztosított arra, hogy „két vagy több közeleső községek egyesülve, ott, hova az összegyűlés legkényelmesebb, aránylagos közköltséggel egy köztanoda és tanító alapítassék\25 Külön lányiskolák nem működtek,26 a fiúk és a lányok együtt tanultak. Az 1846/47. és 18II. Ratio 183. §. 19 Rendelet 42. §. 20Rendelet 2. §. 21 Rendelet 3. §. 22Rendelet 4. §. 23Rendelet 9. §. 24Rendelet 72-74. §§. 25Rendelet 13. §. 26II. Ratio 31-33. §, Rendelet 10. § („nőelemi tanodák”).
