Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUMALAPÍTÁSA 219 megjelent Nagyfalvy és Böythe Miklós számoltak be. Továbbra sem akarták megengedni birtokaik kisajátítását, mert - véleményük szerint - az átadás mellett felsorakoztatott indokok alapján, hogy tudniillik a telkeket jobb célra kívánják felhasználni, az egész város kisajátítható lett volna. A káptalan attól is tartott, hogy ha a jezsuiták megélhetése nem lesz kellően biztosítva, a kollégium fenntartását - legalábbis részben - majd a székeskáptalannak és a püspöknek kell állnia.53 A káptalan akadékoskodása az eljárást csupán lassítani tudta. 1627 márciusára a győri főkapitányhoz már megérkezett a császári felszólítás, hogy vegye meg a kiválasztott három épületet az uralkodó nevében, de a püspök pénzén.54 Május elején pedig Lósy Imre érseki vikárius elé rendelték a győri nagyprépostot, Ivánczy Jánost két kanonoktársával, akik ekkor már hajlandónak mutatkoztak a házak átadására, de csak abban az esetben, ha a kollégium felállítása az uralkodó nevében történik. Ezt a feltételt azért állították, mert tartottak a protestáns rendek ellenkezésétől.55 Az ingatlanok megvételének körülményeit - amiről a szereplők saját szemszögükből, gyakran elfogultan számoltak be - a források alapján nem lehet pontosan megállapítani. A házak megvétele valószínűleg Breuner távolléte miatt tovább váratott magára56 - a kényes ügyet feltehetően nem bízták egyedül Nikodemius Pantelhoffer főkapitány-helyettesre.57 A telkek megvétele vagy kisajátítása a július 16. előtti napokban történhetett meg, mert 16-án a háztulajdonosok már a káptalannál tiltakoztak a kikényszerített adásvétel miatt.58 Dallos két nap múlva értesítette Pázmányt a káptalan tiltakozásáról.59 Győr megye 1628. február 12-én kelt oklevele leírja az előző évben, az adásvétel után kevéssel, július 20-án lefolytatott vizsgálatot.60 E szerint Egry Márton szolgabíró és Kun Miklós esküdt megjelentek Dobronoki György és Maurak Máté jezsuitáknál, valamint Dallos Jánosnál és Staal Tamásnál, hogy a káptalani telkek adásvételét, illetve a káptalan kegyúri jogának megsértését megtiltsák. Az oklevélbe az érintettek vallomásait is belefoglalták. A jezsuiták tagadták, hogy vettek volna bármit is (valószínűleg ők ójáról (1626. nov. 21.) Diarium Nagyfalvi 128. A császár jóváhagyásáról (1626. nov. 13.) GyEL GyKHhLt Th XXXIII. nr. 27834. 53Dallos feljegyzése (1626. dec. 22.) GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3823. Dallos az események közben folyamatosan levelezett Lamormainivel is, 1. Lamormaini Dalloshoz írott, a kollégiummal kapcsolatos levele (1627. febr. 9.) GyEL GyKHhLt Th XXXIII. nr. 27835. 54„nomine imperatoris, sed reverendissima vestra dominatio solvet pretium, prout alias mihi dixit et scripsit, et ego retuli imperatori!’ Lamormaini levele Dalloshoz (1627. márc. 19.) GyEL GyKHhLt Th XXXIII. nr. 27836. A házakat Hans Breuner már korábban meg akarta venni fegyvertár céljára. 55Pázmány levele Dalloshoz Lósy Imre 1627. máj. 8-án kelt leveléről 1. GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3824., kiadva: Hanuy: Pázmány 601. (402. sz.). 56Lamormaini levele Dalloshoz (1627. máj. 18.) GyEL GyKHhLt Th XXXIII. nr. 27837. 57Nikodemius Pantelhoffer (f 1633. márc. 28. előtt) 1606-tól Breuner alatt szolgál, strázsamerster (1606), majd főstrázsamester (1607) Győrben, német gyalogoskapitány (1607-1622), majd győri német főkapitány-helyettes (1624-1633). (Életrajzi adatait Pálffy Géza bocsátotta rendelkezésemre, segítségét ezúton is köszönöm.). 58 Diarium Nagyfalvi 137. 59Pázmány levele Dalloshoz (1627. júl. 22.) Hanuy: Pázmány 630-631. (419. sz.). 60GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3830. 1628. máj. 13-án Dallos János és felesége Győr megye előtt ellentmondott a káptalan tiltakozásának 1. GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3831.
