Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUMALAPÍTÁSA 215 ségek (pl. Nagyfalvy Gergely) mellett néhány szinte ismeretlen személy is feltűnik. A kifelé egységesnek tűnő káptalan tagjainak állásfoglalása az egyes kérdésekben nem mindig volt azonos. A nézeteltérések a jezsuiták letelepedésével kapcsolatos döntésekben is ismételten felszínre kerültek. A trienti reform megvalósításában élen járó jezsuita rendnek Győr városa legalább annyira fontossá vált, mint a hagyományos egyházi hierarchiát megtestesítő káptalannak és püspöknek. A legalkalmasabb város kiválasztása során kezdettől fogva Győr mellett szólt a legtöbb érv, de a kollégium 1627. novemberi tényleges megnyílásáig még Kőszeg és Sopron is felvetődött mint lehetséges helyszín.28 Győr mellett szólt II. Ferdinánd egyértelmű támogatásán kívül a város alkalmassága és Dallos elkötelezettsége.29 Győr erődvárosa főkapitánysági központ volt, a dunántúli végvárvonal kulcsa, ahol nagy létszámú németajkú, döntően evangélikus vallású katonaság állomásozott.30 Egyben fontos egyházi központ volt, a török ellenében keresztény kézen maradt legdélebbi magyar királyságbeli egyházmegye központja, a 17. század elejének bizonyos időszakaiban a Dunántúlon működő egyetlen hiteleshely székhelye.31 Emellett az esetleges hódoltsági misszióknak is jó kiindulópontjául szolgálhatott, amely a szlavón és horvát területekről észak felé menekülő lakosság számára is elérhető közelségben volt. A győri jezsuita rendház és kollégium helyének kijelölése, megvétele, átadása és jogi rendezése csaknem három évig tartott. A telkek kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy a város kiváltságos káptalani mezőváros volt, nagy része a székeskáptalan földesurasága alá tartozott (ún. Káptalanváros vagy külső vár). A püspök bázisát az ún. belső vár vagy fellegvár alkotta, amely a székesegyházat, a püspöki palotát és közvetlen környezetüket jelentette, tehát földesúri joghatósága a városban a káptalan területéhez képest jóval kisebb volt. A püspök helyzetét rontotta, hogy a 17. század elején már évtizedek óta a katonaság használta az egykori püspöki épületeket.32 28Kőszegre Pázmány gondolt: GyEL GyKHhLt Th XXXIII. nr. 27834. (1626. nov. 13.). A soproni helyszínt is Pázmány javasolhatta, 1. Muzio Vitelleschi levele Wilhelm Lamormainihez (1626. nov. 28.) ARSI Austr. vol. 3. II. 765. 29II. Ferdinánd támogatására: GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3815. (1626. aug. 5.), ARSI Austr. vol. 3. II. 765-766. p. (1628. nov. 28.). 80Győr 16. századi katonai szerepéről 1. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526-1598. A győri vár töröktől való visszafoglalása 400. évfordulójának emlékére. Győr 1999. (a továbbiakban: Pálffy: Császárváros); Győr erődvárossá való kiépüléséről 1. Gecsényi Lajos: Győr erődváros kiépítése a 16. század második felében. In: Uő: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. (Városi Levéltári Füzetek 7) Győr 2003. 3-12. 31A győri székeskáptalan mint hiteleshely szerepe a török hódítás következtében megnőtt, mert a Dunántúlon a 17. század elejére sorra megszűnt a pécsi és veszprémi székeskáptalan, a pécsváradi, szekszárdi, somogyvári, majd a zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi tevékenysége. A 17. század elején a győri székeskáptalan mellett csak az 1578-ban Szombathelyre áttelepített vasvári káptalan működött hiteleshelyként 1. Sül Ferenc: A vasvár-szombathelyi székeskáptalan történetének vázlata. In: Fábián Árpád (szerk.): A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977). Szombathely 1977. 212.; Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története. I. Szombathely 1929. 17. 32 Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr 1882. (a továbbiakban: Villányi: Győr) 9-11.
