Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
210 Kádár Zsófia törvényei jelölték ki azt a feltételrendszert, amely alapján a katolikus egyház fokozatosan talpra állhatott. A félszázados „nyugalom”, a Habsburg uralkodók és a rendek kompromisszuma, illetve a század elején jelentős pápai támogatás alkalmas hátteret biztosítottak az egyházi reformok számára. A nagy elődök, Oláh Miklós és Draskovich György által kijelölt úton haladva a 17. század elejének esztergomi érsekei, Forgách Ferenc és Pázmány Péter főpapsága alatt kezdődött meg az a reformfolyamat, amelynek hatásai igazán a század második felében bontakoztak ki. Ez a püspökgeneráció kezdte el felmérni, összeíratni és fokozatosan újra hasznosítani a kallódó egyházi javakat és birtokokat, amelyek új egyházi intézmények anyagi alapjául szolgáltak. Az 1611. évi nagyszombati zsinat szellemében megkezdődtek az egyházlátogatások, tartományi és egyházmegyei zsinatokat tartottak, és a főpapok támogatásával a jezsuita rend intézményei - a társaság birtoklását akadályozó törvény ellenére - gombamód kezdtek szaporodni szerte az országban.2 A reformszellemiséget képviselő püspökök között tevékenykedett a győri születésű Dallos Miklós is.3 A 16. század végén nemességet nyert egyik mészárosmarhatőzsér család sarjaként egyházi pályáján elsősorban tehetsége juttathatta előre.4 A Kassáról Nagyszombatba menekült egri káptalanban 1601-től szabolcsi főesperes, majd nagyprépost, emellett 1605-től esztergomi olvasókanonok volt.5 1619-ben pécsi, 1621-ben váci püspökké nevezték ki.6 Diplomáciai tehetségét II. Ferdinánd az 1620-21-ben Hainburgban és Nikolsburgban folyó béketárgyalásokon értékesítette, ahol Dallos királyi követ volt, majd már győri püspökként és királyi tanácsosként vett részt az 1623. évi besztercebányai tárgyalásokon. Egyházi ügyekben való jártasságát igazolja 1611. évi római kiküldetése, amelynek során egri nagyprépostként kérte V. Pál pápát székhelyéről elűzött káptalanja támogatására, egyúttal a magyarországi katolicizmus helyzetéről is tájékoztatást adott.7 A Forgách Ferenc mellett működő Pázmány Péterrel baráti kapcsolatot ápolt, ezért kérhette 1616-ban az újdonsült érsek éppen Dallost, hogy kinevezését adja hírül a nádornak, a protestáns Thurzó Györgynek.8 Dallos már pécsi püspökként az egyházi reform szellemében igyekezett egyházmegyéje lelkipásztori ellátásáról gondoskodni. Az elődje által püspöki helynök-2 Az 1608. évi koronázás előtti VIII. te. megtiltotta, hogy a jezsuita rend magyarországi javakat birtokoljon. Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen (szerk.): Magyar Törvénytár 1526-1608. Bp. 1899. 15. ^Életére, diplomáciai tevékenységére 1. Frankl-Ráth: Dallos. 4Apját, Dallos Pált először 1588-ban említik nemesként. Gecsényi Lajos: Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16—17. század fordulóján. In: Gecsényi: Tanulmányok 73., 77. 5Frankl-Ráth: Dallos 3.; Kollányi: Esztergomi 206.; Szabady Béla: Dallos Miklós győri püspök Pázmány Péter küldetésében. GySz 1 (1930) (a továbbiakban: Szabady: Dallos) 78. 6Patrícius Gauchat (ed.): Hierarchia catholica medii et recentioris aevi. IV. 1592-1667. Monasterium 1935. 290.; Josephus Koller. Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum. IV. (1557-1628). Pest 1806. 373-375.; Szarka Gyula: A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában. (Vácegyházmegye múltjából IV.) Vác 1947. (a továbbiakban: Szarka: Váci) 158. 7 Tus or Péter. A magyar egyház és Róma a 17. században. Vigilia 64 (1999) 509. 8A küldetésről részletesen: Szabady: Dallos 77—83. Pázmány levele Thurzó Györgynek: Hanuy Ferencz (kiad.): Pázmány Péter összegyűjtött levelei. I. 1601-1628. Bp. 1910. (a továbbiakban: Hanuy: Pázmány) 63. (34. sz.). Pázmány Thurzó György válaszára írott viszontválasza: i. m. 75-76. (41. sz.). Dallos Miklós beszámolója a biccsei küldetéséről: GyEL GyKMLt Th XXXVII. nr. 4719., 4720.
