Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUMALAPÍTÁSA 211 nek kinevezett Cserneky János, a pécsi jezsuita misszió vezetője az új főpásztortól joghatósága meghosszabbítását kérte. Erről szóló levelét 1620 júliusa és augusztusa folyamán a szekcsői tanító, Harangozó Bálint vitte el Bécsbe. Dallos saját kezű feljegyzést készített a levélről és a tanító beszámolójáról, amelyben rögzítette a pécsi egyház helyzetéről, a jezsuita misszió és a katolikus licenciátusok tevékenységéről hallottakat.9 A váci egyházmegye élén már gazdasági feladatok is hárultak rá. Vác második, 1620. évi török kézre kerülése után a birtokigazgatást és a tizedszedés rendszerét is újjá kellett szerveznie, ezért egy tekintélyes kötetet állított össze a püspökség jövedelmeiről. Az egyházmegye uradalmait rendszeresen árendába bocsátotta, provizort bízott meg a hátralékok behajtásával és a birtokok állapotának felmérésével. 1622 szeptemberében Nándor, Szente és Debercsény falvak világi lelkipásztorává nevezte ki Cantzor Andrást. Ezzel 7 évvel előzte meg azt az egyházmegyei zsinatot (1629), amely törvényessé tette a hódoltsági laikus lelkipásztorkodást.10 A lendületét éppen az 1620-as évekre elvesztő reformpápaság utolsó nagy tette az egyház missziós tevékenységének irányításával megbízott Propaganda Kongregáció (Sacra Congregatio de Propaganda Fidei) 1622. évi megalapítása volt.11 Az új szervezet létrehozásáról a soproni országgyűlésre összegyűlt magyar főpapságot Carlo Caraffa bécsi nuncius tájékoztatta, akinek kérésére Dallos is írásos véleményt fogalmazott meg a magyar egyház helyzetéről. Pázmányhoz hasonlóan a papi utánpótlás képzését tartotta az egyik legfontosabb feladatnak, ezért azt javasolta, hogy a nagyszombati jezsuita kollégiumban több papot képezzenek a hódoltsági szolgálatra.12 Győri püspöki székhelyét betegeskedése és diplomáciai feladatai miatt csak 1623-ban történt kinevezése után három évvel foglalhatta el ténylegesen.13 Az egyházmegye kormányzásának átvétele után korábbi feljegyzéseiben, leveleiben megfogalmazott elveinek a gyakorlatba való átültetésére törekedett. Győri püspökként legmaradandóbb tette a magyarországi katolikus megújulásban kulcsszerepet játszó jezsuita rend behívása és letelepítése volt. Támogatásával jött létre a rendház, a kollégium és egy szeminárium - szintén a jezsuiták felügyeletével, bár egyházmegyei keretek között.14 9Dallos feljegyzésének kiadása: Holovics Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) 171-177. 10 Molnár Antal: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. (МЕТЕМ könyvek 45) Bp. 2004. (a továbbiakban: Molnár: Tanulmányok) 26-27. 11 Tóth István György: A Propaganda megalapítása és Magyarország (1622). TSz 42 (2000) 1-2. sz. 19-68. 12Molnár: Tanulmányok 12—13. Dallos hasonló tárgyú emlékiratát 1. Frankl—Ráth: Dallos 230—234. (XLII. sz.), amelynek eredetije: GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3803. (s. d.) 13Kinevezésére: Frankl—Ráth: Dallos 28.; Szarka: Váci 158. A köszvény miatt kezeit és lábait nem tudta mozgatni, leveleit sem tudta saját kezűleg leírni, 1. Dallos levele Wilhelm Lamormainihez (1626. jún. 13.) MOL MKA Acta Jesuitica (E 152) fasc. 2. nr. 36. 14Dallos 1627-ben egy leendő szeminárium számára házat vett Győrben, amelybe valószínűleg 12 papnövendék be is költözött. 1629-ben 25000 birodalmi forint értékű alapítványt tett a papnevelde céljára. Fennmaradt II. Ferdinánd oklevele, amelyben elfogadta és megerősítette Dallosnak a győri papnevelde részére tett alapítványát, és utalványozta az államkölcsönül felvett tőke kamatait, valamint nyugtája arról a 25000 forintról, amelyet Dallos alapítványi tőkeként 6% kamatra az osztrák állami pénztárnál elhelyezett, és a bécsi fővámhivatalnál befizetett. A szemi
