Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
Kádár Zsófia A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)* A jezsuita rend győri letelepedésének előzményei - püspökök és jezsuiták a katolikus reform szolgálatában Győr főterén sétálva bizonyára keveseknek jut eszébe, hogy a tér déli oldalát uraló épülettömb, a mai bencés templom, rendház és gimnázium elődje milyen nehézségek árán jött létre. A magyarországi katolikus megújulás már-már feledésbe merült epizódja, a jezsuita rend győri letelepedése és kollégiumuk megnyitása során a kor számos ellentéte kiütközött. A helyszínt a Bécs előretolt védőbástyájaként szolgáló káptalani mezőváros adta, a maga társadalmi, vallási, etnikai sokszínűségével. Az alapítástörténet emblematikus egyéniségei voltak Pázmány szellemi társa, a diplomáciában is jártas Dallos Miklós győri püspök, a jogaihoz ragaszkodó káptalan vezető egyénisége, Nagyfalvy Gergely őrkanonok és a jezsuita Dobronoki György, a majdani nagyszombati egyetem első rektora. Ezek a szereplők már az iskolaalapítást támogatók és ellenzők között húzódó erővonalakat is sejtetik. A gimnázium történetírója, Acsay Ferenc az alapítás bemutatásakor az épületek és birtokok megszerzésének ismertetését helyezte középpontba. Az 1626-1630 közötti időszak azonban a kollégium és a jezsuita rend győri működésének önálló korszakaként is értelmezhető, amely nagyobb forrásbázison alapuló, összetettebb vizsgálatot kíván.* 1 A magyarországi katolicizmus számára a 17. század első évtizedei új lehetőségeket hoztak. A zsitvatoroki és a bécsi békék, majd az 1608. évi országgyűlés * Ezúton is szeretném megköszönni Molnár Antalnak, hogy a témára és a levéltári forrásanyagra felhívta a figyelmemet, és munkámat mindvégig segítette. 1A jezsuiták győri letelepedésére, kollégiumalapítására vonatkozó dokumentumok nagy része a Győri Egyházmegyei Levéltár Káptalani Magánlevéltárának Cimeliotheca et Theca sorozatában található, elsősorban a XXVII. thecában. Főképp az itt levő, csaknem húsz vonatkozó irat alapján írta meg Acsay Ferenc gimnáziumtörténeti munkájának első fejezetét, 1. Acsay Ferenc: A győri kath. főgimnázium története 1626-1900. Győr 1901. 9-23. (a továbbiakban: Acsay: Főgimnázium) A jezsuiták kezdeti tevékenységének bemutatásához további két jelentősebb kiadatlan forrásbázist használtam. Egyrészt a jezsuita rend éves jelentéseinek, az ún. litterae annuae-пак (a továbbiakban: LA) Bécsben őrzött sorozatát (Wien, Österreichische Nationalbibliothek [a továbbiakban: ÖNB] Cod. 13563., 13564.), amelynek másolatát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Mikrofilmtárának 7016. sz. mikrofilmtekercsén olvastam. Másrészt a jezsuita rendfőnök válaszleveleinek Rómában fennmaradt sorozatát (Roma, Archivum Romanum Societatis Iesu, Austria [a továbbiakban: ARSI Austr.] vol. 3-4.), illetve annak magyar vonatkozású, Lukács László által kigyűjtött és legépelt részét, amelyet a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára őriz. A bécsi és római dokumentumokra az eredeti jelzetük szerint hivatkozom.
