Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Hudi József: A vaszari katolikus népiskola a késő rendi korszakban (1711-1847)
A VASZARI KATOLIKUS NÉPISKOLA 203 Dudari 1822/23-ban 46 éves volt, Győrben végezte a szükséges iskolákat, vizsgázott és a humán tudományokból (humaniora) abszolvált. Jegyzői, kántortanítói hivatalának mindenben megfelelt, a hittan mellett a betűvetés tudományára is oktatta a tanulókat. A szilárd anyagból épült kétszobás, konyhás, kamrás, nádfedelű iskolaház, melyben lakott, jó karban volt. Az istállóban 4 marhát tudott tartani. A másfél holdas beltelekhez a határban 6 hold szántó tartozott, amelyet két nyomásra osztva műveltek és 15 pozsonyi mérő termést hozott. A hívektől aratás után 17 mérő árpát és 8 mérő rozsot kapott. A tanítóföld megműveléséről (szántás, vetés) a falu gondoskodott, az aratást és behordást viszont továbbra is a mester fizette. A község évente 2 szekér szénát biztosított a részére. Káposztáskertjében évente mintegy 400 fej káposzta termett. Kenderföldje 1 holdat tett ki, ezen a ház szükségletére való kendert megtermelhette. Párbér címén a házaspároktól egynegyed pozsonyi mérő tiszta rozsot és 3 krajcárt, az özvegyektől csak 6 dénárt kapott. Stólajövedelme évente kb. 34 forint 46 krajcár, amely a hirdetőcédulákért kapott 7 krajcárból, a házasságkötéskor fizetett 6 krajcárból és a temetéskor egységesen fizetett 17 krajcárból tevődött össze. Ostyasütésért a templom pénztárából 4 forintot, a falutól pedig 2 pozsonyi mérő búzát kapott. A falu 5 öl tűzifát biztosított számára. Orgonálásért 9, a szombati litániákért 9 forintot, a toronyóra gondozásáért 10 forintot kapott. A gyermekek tanításáért 50 forintot fizettek neki. Jegyzői tevékenységéért évi 4 forint 30 krajcárt és egy pár csizmát kapott. Segédtanító tartásáról neki kellett gondoskodnia, ami évente 25 forintjába került.21 22 Heckenast József tanító 1842/43-ban 100 forint készpénzt, 80 pozsonyi mérő gabonát kapott és két hold földön gazdálkodott, segédje, Eberhardt Károly fizetése 30 forint volt.23 24 Az iskola már a 19. század elején túlzsúfolt volt. Parragh Vince plébános 1804. március 15-én az Udvari Kamarához intézett levelében azt írta, hogy a „vaszari iskola is rémes állapotban van. Egy szűk és sötét terem van benne, három öl hosszú és két öl széles, ahová téli időben több mint 70 mindkét nemű gyermek szokott járni, alkalmatlan ülésre és írásra. A levegő is rossz, az összeszorított gyermekek egymást könnyen megfertőzik."2i A Kurbély György püspök egyházlátogatásakor (1815-1817) felvett jegyzőkönyv szerint a 100 férőhelyes iskolában 185 iskolakötelest kellett volna elhelyezni.25 Bár a tankötelesek egy része nem járt iskolába, a rossz elhelyezést tekintve a vaszari iskola az egyházmegye „élmezőnyébe” került. Az 1822/23. katonai évben készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a mesterlakásban lévő egyetlen tanterem 100 vagy annál több tanuló befogadására már nemigen alkalmas. A terem zsúfoltságát a tanulólétszám további emelkedése csak fokozta: 21 Hermann Egyed: Népoktatás a veszprémi egyházmegyében a XIX. század elején. Különlenyomat a Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1942/43. évi Szekfű Gyula Emlékkönyvéből. Bp. 1943. (a továbbiakban: Hermann: Népoktatás) 9. 22VPI Ódor Ferenc jelentése az 1822/23. évről. 23VeML IV.l.r. Iskolai jelentés 1842/43. tanévről, Vaszar 1843. január 23., a jegyzőkönyvet közli: Mezei: Évkönyv 22—23. 24Mezei: Évkönyv 17. 25 Hermann: Népoktatás 5.
