Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Hudi József: A vaszari katolikus népiskola a késő rendi korszakban (1711-1847)
202 HuDi József Az első név szerint ismert vaszari iskolamester Farkas Mihály volt, akinek működését az első anyakönyv bizonyítja. A ludimagister (iskolamester) 1711 óta fordul elő az anyakönyvben. A plébános 1711. augusztus 16-án Farkas Mihály iskolamester és Megyesi Erzsébet Judit nevű lányát keresztelte meg. 1717. február 14-én Farkas Mihály Audi magister” és felesége József nevű fiát mártották keresztvíz alá. A tanító 1732. június 20-án keresztszülőként fordul elő utoljára az anyakönyvben.18 A későbbiekben a népoktatás és a tanító helyzetére az egyházlátogatási jegyzőkönyvek vetnek fényt. Bakos Ferenc jellemzéséből kitűnik, hogy a község a 18. században a tanítót nem tartotta különösebb becsben, nagyobb követelményeket sem állított vele szemben.19 Hitvallást tett, a keresztény tanokban jártas, a plébánosnak engedelmeskedő tanító volt, aki a gyermekek oktatásában is a hittanra helyezte a hangsúlyt. A mester háza jó, az istállója rogyadozó állapotban volt. Javadalma szerénynek mondható: 4 hold (5 pozsonyi mérős) földje volt, melyet két nyomásban műveltek a hívek. Rétje átlagosan 5 szekér szénát termett. Fizetség fejében 4 forint készpénzt, 22 pozsonyi mérő kenyérgabonát kapott. Készpénzbeli fizetségét a kántori szolgálatért kapott pénz egészítette ki. Virrasztáskor, búcsúztatáskor, halottkíséréskor 9-9, gyászmisekor 5 garast kapott. Balogh László 1779-ben 40 éves volt, a gimnázium poétikai osztályát végezte el, mielőtt tanítónak állt.20 Őt is megfelelőnek tartották, aki hitvallást tett, a kántori, harangozói és tanítói feladatát megfelelően ellátta, a borivásbán is mértéket tudott tartani. A kétszobás iskolaépületben lakott, ami azt jelentette, hogy az egyik szoba tanterem, a másik lakás célját szolgálta. Az épület fenntartása, javítása a közösség feladata volt. Javadalma alig változott az elmúlt évtizedekhez képest. Hat hold, 8 pozsonyi mérőt termő szántóföldje a gecsei út mellett, a plébános földjei szomszédságában volt. A földeket a hívek művelték, de az aratásról és a termés behordásáról neki kellett gondoskodnia. Rétje az Ugod felé vezető út mellett, szintén a plébános rétjének szomszédságában volt és két szekérnyi szénát termett. Készpénzfizetése 8 forintot tett ki: 4 forintot a harangozásért, 4 forintot az orgonálásért („pro pulsu organi”, az „orgona fújtatásáért”) kapott. Tandíj gyanánt minden gyermek szemeszterenként 21 krajcárt fizetett, de a szegényeket ingyen kellett tanítania. Stólapénzként esküvőnként 10 dénárt, hirdetőcédulánként 7 krajcárt, halottkísérésért 27 dénát kapott. Dudari Ferenc jövedelme az 1810-es évek közepén pénzre átszámítva meghaladta a kétszáz forintot (216 ft), amely Veszprém megyében faluhelyen a legmagasabb volt. Rajta kívül még az olaszfalui (202 ft) és a peremartoni (201 ft) tanítónak volt ilyen magas a jövedelme.21 18VPI Vaszar I. vegyes anyakönyve (1702-1772). 19Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban: VÉFL), Conscriptiones parochiarum 1726-1769. fase. I. nr. 11. Az összeírást kiadta: Rajczi Pál: A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15 (1980) Veszprém 1980. Vö. még Mezei: Évkönyv 14-15. 20VÉFL A 8. tóm. 12. A vaszari plébánia egyházlátogatási jegyzőkönyve 1779. május 4. Vö. Mezei: Évkönyv 15—16.
