Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Hudi József: A vaszari katolikus népiskola a késő rendi korszakban (1711-1847)
HUDI JÓZSEF A vaszari katolikus népiskola a késő rendi korszakban (1711-1847) A középkori előzményekre - a plébániai iskolákra - alapozva Európában a 16. században jöttek létre a népiskolák, amelyek nemcsak a papi pályájára készülőknek, hanem az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozók gyermekeinek is megfelelő alapismereteket nyújtottak. Az iskolát mindegyik felekezet nélkülözhetetlen eszköznek tekintette, s arra használta fel, hogy hűséges és öntudatos híveket neveljen saját vallási közössége számára.1 Magyarországon először az Oláh Miklós esztergomi érsek elnöklete alatt működő nagyszombati zsinat 1560-ban fogalmazta meg hivatalosan a katolikus népiskola feladatát. Kimondta, hogy minden plébánián legyen magiszter, aki ellátja az egyházi szertartások énekes szolgálatát, tanítja a vallási alapismereteket (katekizmust), és a továbbtanulni szándékozóknak oktatja a latin nyelv alapjait.2 A kántortanító, vagy korabeli nevén „oskolamester”, latinul magister scholae, rector scholae vagy ludimagtster feladata a 18. században sem változott, az iskola társadalmi szerepe azonban felértékelődött. A 18. század derekán már minden népesebb községben és minden mezővárosban, városban működött felekezeti népiskola.3 1711-1770 között az ország fejlettebb régiójához tartozó Veszprém megyében a népiskolák száma 82-ről 164-re nőtt. 1772-ben a megye 168 helysége közül 144-ben volt iskola; 21 helységben 2-3 felekezet is tartott fenn elemi iskolát.4 A népiskolát végzett Veszprém megyei katolikus ifjak az 1638-ban alapított pápai pálos (1802-től bencés) kisgimnáziumban, vagy az 1711-ben létrehozott veszprémi piarista gimnáziumban tanulhattak tovább.5 A pápai református kollégium gimnáziumi tagozatába az 1847/48. tanévben iratkozott be az első katolikus növendék.6 1Mészáros István: Népoktatásunk szervezeti-tartalmi alakulása 1777—1830 között. Bp. 1984. (a továbbiakban: Mészáros: Népoktatásunk) 10-11. 2Mészáros: Népoktatásunk 11-12. 3Mészáros: Népoktatásunk 13. A Helytartótanács által a szűkebb értelemben vett - Erdély, Horvátország és a katonai határőrvidék nélküli - Magyarországon 1769-ben elrendelt iskolai összeírás szerint szinte minden lelkésszel ellátott helységben, illetve minden mezővárosban volt valamilyen felekezeti iskola, a falvaknak azonban mintegy 60%-ában nem volt tanító. Benda Kálmán: Az iskolázás és írástudás a dunántúli parasztság körében az 1770-es években. (Somogy Megye Múltjából 8) Kaposvár 1974. 123. *Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 19832. 453. 5 A pápai gimnázium 1948-ig tartó történetéről Mészáros István: A pápai bencés gimnázium. Hely nélkül [Bp.], 1988. (Magyar Bencés Gimnáziumok) - A veszprémi piarista gimnáziumról Tölcséry Ferenc: A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló veszprémi róm. kath. főgymnasium története 1711-1895. Veszprém 1895. 6Köblös József {szerk.): A pápai református kollégium diákjai 1585—1861. Pápa 2006. 661.
