Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról
136 Horváth József Sajnos ez utóbbi a 48. tételtől már csak esetleges, emiatt a teljes könyvtár összkötetszámát nem tudjuk megállapítani. így annyit számolhattam csak össze, hogy a jelölt tételek közül 8 darab kettő kötetes, 4 tétel három kötetes, 5 cím négy kötetes, kettő öt kötetes; emellett 2 darab nyolc kötetes, valamint egy darab kilenc kötetes munka is volt az állományban. Mindezt összegezve azt mondhatom, hogy az a 22 tétel, melyben egynél több kötetet jelöltek a leltár készítői, együttesen 83 kötetet tett ki - vagyis ha a többi munka egy kötetes volt, úgy a 136 cím együttesen 197 kötetben volt ott Milkovics János könyvespolcán. Lehetséges azonban, hogy ennél valamivel nagyobb volt az összes kötetszám; tény viszont, hogy a bibliográfiák vagy más gyűjtemények vizsgálata során sikeresen azonosított tételek többnyire egy kötetes munkákat takarnak. A könyvek formátuma az esetek döntő többségében ismert: mindössze hét olyan tételt számolhattam össze, amelyeknél a formátum jelölése lemaradt.49 Az adatokat összesítve kitűnik, hogy a nyolcadrét formátum volt a legnépszerűbb: 50 tétel mellett szerepel az „8°°”’, emellett két esetben az „ 8й0 maiori', négy alkalommal pedig az „ 8V0 minori' jelöléssel is találkozhatunk. A nyolcadrét után a negyedrét következik: 33 esetben a „4to”, két alkalommal a „4to maioriegy tétel mellett pedig a „\to minori’ jelöléssel találkozhatunk jegyzékünkben. Nem „ment még ki a divatból” az ívrét, de már nem ritka a tizenkettedrét formátum sem: az „in folio" jelzés 21, a „IS!"10" 16 tétel mellett olvasható. Mivel a jegyzék latin nyelven készült, az összes mű címét latin nyelven írták le, esetenként utalva arra is, hogy milyen nyelvű a kiadvány. így tudjuk, hogy Fredro politikai erkölccsel foglalkozó munkája németül, Paolo Segneri egyik - konkrétabban meg nem nevezett - munkája olaszul, egy Biblia pedig magyar nyelven volt fellelhető Milkovics János könyvtárában.50 Ilyen jellegű utalást azonban mindössze hét tétel mellett találtam: az említetteken kívül két-két mű esetében hangsúlyozta az összeíró azok magyar, ill. olasz nyelvűségét.51 A jegyzék tartalmát áttanulmányozva azonban megállapítható: vannak olyan tételek, melyek nagy valószínűséggel magyar nyelvű könyveket rejtenek, de ez a tény a jegyzékben nincs jelölve. Hogy csak a jegyzék első feléből hozzak néhány példát: Csuzy Zsigmond vagy Landovics István prédikációi csak magyar nyelven jöhetnek számításba, de valószínűsíthető ez Pázmány Péter esetében is.52 Mindebből következik, hogy az inventarium jelölése alapján a művek nyelvi megoszlását teljesen pontosan nem tudjuk megállapítani; annyit mondhatunk csak, hogy a Milkovics János hagyatékában fennmaradt könyvek döntő többsége latin nyelven íródott; a más nyelven megjelent művek száma viszont a jelöltnél valamennyivel bizonyosan több volt a gyűjteményben. Ez utóbbi kapcsán talán nem érdektelen utalnom arra a Nagy Ivántól idézett mondatra, mely szerint Milkovics János „olvasott férfiú, hét nyelvet beszélt'.53 A fenti adatok alapján a magyar és a latin mellett kis számú olasz és német nyelvű munkára láthattunk utalást. Milyen nyelve (ke) t bírt még az örökhagyó? Mire ala«A formátum jelölése nélküli tételek: 7., 10., 22., 85., 89., 96., 98. 50 A jegyzékben a 111., a 47., ill. a 73. tétel. 51A jegyzékben a 34. és 122., ill. a 38. és 91. tételek. 52Vö.: 26., 27., ill. 14. tétel. 53Nagy Iván: Magyarország családai VII. 501-502.
